Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Varga Gábor: Az 1956-os celldömölki zászló rövid története

Bizonyára ez a nap október 23-a lehetett, 1992 vagy 1993 esztendő valamelyikében. Nos, innentől kezdődött számomra az 1956-os celldömölki zászló és a körülötte szóló történetek megismerése.

E történet megírásával tartozom Dala József emlékének, aki már 1999- ben tervezete ezt papírra vetni, de a hirtelen jött 2001. évi halála ebben megakadályozta. Apropóját az írásom időpontjának pedig a magyar Szent Korona hazaérkezésének 35. évfordulója adta.

Az 1956. évi forradalom eseményeinek október 23-a kiemelkedő napjaként tartják számon, ahogy azt a ma még élő, a történésekben résztvevő celldömölki ek elbeszéléséből ismerem. Nagy tömeg gyűlt össze a város közepén lévő orosz temető, az orosz emlékmű körül és a hozzá kapcsolódó pártbizottság előtti kis területen. Beszédek, szavalatok, himnusz és a szózat éneklése közben próbálta ledönteni a tömeg az orosz emlékművet, sikertelenül, miközben az emlékmű körül lévő orosz sírok sértetlenek maradnak.

Látva ezt Gvűrűsi Dezső tanár és Németh Kálmán vasúti tiszthelyettes, sebtében az iskola tanterméből kihozták a mászókötelet. Nos, a kötél segítségével, sok ember húzóerejével sikerült ledönteni az emlékművet, mintegy elégtételt szerezve az elmúlt években elszenvedett sérelmeikért. Mindeközben a pártbizottság előtti zászlórúdon lengő magyar zászlót megszabadították a diktatúra által kreált címerétől.3

Az események elcsitultak, a forradalmat leverték, a zászlót eltüntették. Gyűrűsi Dezső tanárt majd 1 hétig tartották fogva a celldömölki rendőrségen sorstársaival együtt. Természetesen mindennaposak kihallgatások.

Gyűrűsi Dezső ezt követően 2 évig nem taníthatott Celldömölkön.

Aztán, ahogy lenni szokott, az élet lassan normalizálódott, de az emlékek nem halványodtak. 1966 őszén már beesteledett, amikor Gyűrűsi Dezső ajtaján egy hosszú csengő hang jelezte, hogy valaki az ajtó előtt bebocsájtásra vár. Kissé bosszúsan, de a tornatanárhoz illő ütemben igyekezett ajtót nyitni, ám addigra már az ajtó előtt nem állt senki. Egy lábtörlőre helyezett papírtekercset talált Gyűrűsi Dezső az ajtaja előtt. Először valamiféle gyerekcsínyre gondolt, hisz szigorú tanár módjára gyakran élt a testi fenyítéssel. Türelmetlenül bontotta ki a csomagot, majd az első pillanatokat követően erős szívveréssel, izzadó tenyérrel vette kezébe annak tartalmát. Az 56-os, címerétől megfosztott magyar zászló bújt meg benne. 10 év múltával is megismerte az egyszerű fából és drótból hajtott tartóját. Minden kísérő írás, élőszó nélkül bízta valaki a zászló őrzését Gyűrűsi Dezső tanárra. Akkoriban Magyarországon ez nem is történhetett másként. így került a zászló pincéjének gondosan kialakított rejtekhelyébe.

Megszokott ősz végi, tél eleji hangulat uralkodott Kemenesalján 1977. november végén, december elején. Mint ahogy akkortájt lenni szokott, az év végének közeledtével a vidéki vezetők felkerekedtek a kormányban vagy pártvezetésben dolgozó földit, hogy a szülőföld következő évi terveinek támogatója legyen a fővárosunkban, Budapesten. Alikor úgy hívták, hogy protekciót keresnek, manapság pedig lobbiznak.

72