Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Soós István: Egy adománylevél margójára. – A Szentgotthárdi Apátság betagolása 1734-ben az alsó-ausztriai Heiligenkreuzi Ciszterci Apátságába
JEGYZETEK 1 A Szentgotthárdi Apátság késő középkori és kora újkori története több 18-20. századi leírásból és tudományos munkából jól ismert. Az alábbiakban tehát ezeknek a segítségével részben összefoglaljuk, részben még feltáratlan levéltári dokumentumok bevonásával kiegészítjük az apátság 16. század közepétől a 1734. július végéig terjedő históriáját. 2 Lásd erről bővebben: Barta Gábor: A társadalmi és gazdasági fejlődés főbb vonásai 1526- 1734 között, (továbbiakban. Barta, 1981.) In: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk. Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981. (továbbiakban: Kuntár-Szabó, 1981.) 88. p.; Zlinszkyné Sternegg Mária: A szentgotthárdi apátság története és művészetének emlékei, 1183-1878. In: Kuntár-Szabó, 1981. (továbbiakban: Sternegg, 1981.) 379. p.; Zlinszky János: A szentgotthárdi ciszterci-rendi apátság kegyúri jogai. In: Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargitay Emil. Piliscsaba, 2001. (továbbiakban: Zlinszky, 2001.) 118. p. (Pázmány Péter Irodalmi Műhely Tanulmányok.) 3 Sternegg, 1981. 380. p. 4 Barta, 1981. 89. p.; Sternegg, 1981. 380. p. 5 Stemegg, 1981. 382. p.; Zlinszky, 2001. 120-212. p. 6 Barta, 1981. 93-94., 105. p.; Sternegg, 1981. 382. p.; Zlinszky, 2001. 129. p. 7 Sternegg, 1981. 382. p.; Zlinszky, 2001. 130. p. 8 Sternegg, 1981. 382. p.; Zlinszky, 2001. 130. p. Erről lásd még: Xotitia historica de ortu et progressu Abbatiae Sacri Ordinis Cisterciensis M. B. V. ad S. Gotthardum dictae, et in inclyto Hungáriáé Regno sitae, e variis, cum proborum scriptorum, tűm maximé Archivi San Cmcensis monumentis eruta. Collecta iussu D. D. Alberici Friz eiusdem Sacri Ordinis ad S. Crucem et S. Gotthardum in Hungária abbatis [...] studio patris Theophili Heimb, dicti monasterii et ordinis professi, p. t. secretarii. Viennae, 1764. (továbbiakban: Heimb, 1764.) 95. p.; Piszter Imre: Szent Gotthárd püspök és a szentgotthárdi ciszercita apátság rövid története: a szentgotthárdi cisztercita apátság 750 éves jubileumára. Szombathely, 1938. (továbbiakban: Piszter, 1938.) 14. p.; A III. Ferdinánd által Bécsben 1652. június 12-én kibocsátott oklevelet lásd: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL). A 57 Magyar Kancellária Levéltára. Libri regii. (továbbiakban: Lr.) 10. köt. 495-496. p. 9 Stemegg, 1981. 382. p.; Piszter, 1938. 14. p.; Az 1659. május 5-én Laxenburgban kiállított királyi oklevelet lásd: MNL OL Lr. 12. köt. 198-199. p. 10 Sternegg, 1981. 382., 386. p.; Zlinszky, 2001. 130-131. p. 11 Barta, 1981. 105. p.; Stemegg, 1981. 386. p. Lásd erről Dóczy Jósef: Története és viszontagságai Szent Gotthárdnak a’ XII. századnak végétől, a’ XIX. harmadáig. Esztergom-Pest, 1832. (továbbiakban: Dóczy, 1832.) 29. p.; Piszter, 1938. 14. p.; Zlinszky, 2001. 130. p.; A zálogbirtokosságról 1675. augusztus 9-én Bécsben kelt oklevelet lásd: MNL OL Lr. 15. köt. 834-835. p. Széchényi Pált királyi engedéllyel 1676. november 21-én szentgotthárdi címzetes apáttá nevezték ki, 1695. április 2-án Bécsben kelt adománylevélben pedig beiktatták az apátság tulajdonába. Ezekről lásd: NML OL Lr. 16. köt. 164-165. p., 24. köt. 82-83. p. 12 Dóczy, 1832. 29. p. 43 Uo. 14 Heimb, 1764. 103. p.; Dóczy, 1832. 29. p.; Barta, 1981. 105-106. p.; Sternegg, 1981. 386. p.; Zlinszky. 2001. 131. p. 15 Lásd: MNL OL Lr. 25. köt. 222-225. p.; MNL OL E 150 Magyar Kamara Levéltára. Acta ecclesiastica (Ae.) 14. dob. fasc. 71. nr. 142., MNL OL Ae. fasc. 71. nr. 136. Az adománylevél másolatát lásd: Stiftsarchiv Heiligenkreuz (továbbiakban: SAH). Rubr. 47. fasc. IV. nr. 7. 16 Lásd. erről az előbb idézett oklevelet és Dóczy, 1832. 30. p.; Piszter, 1938. 14. p. 17 Dóczy, 1832. 30.; Piszter, 1938. 14. p.; Stemegg, 1981., 386. p.; Zlinszky, 2001. 131. p. 18 Az 1700. szeptember 8-án kelt átruházási oklevelet lásd: MNL OL Ae. 14. dob. fasc. 71. nr. 138., 140., 142. 34
