Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
Kelemen Dávid: Birhány István kövesdi plébános 1687. évi végrendelete és szombathelyi kötődése
forintot engedett át. Utolsó akaratának végrehajtásával főtisztelendő Simoncsics Mátyás Gellért pannonhalmi főapát urat, Csencs Román és Szőke Domonkos Benedek-rendi szerzeteseket, Szombathely város részéről pedig vitézlő Csókánvi Mihályt, a város bíráját bízta meg.41 Bár a végrendeletben nem szerepel, előzőleg úgy egyezett meg a Szombathely város megbízásából nála járt Hazatius Jánossal és Keresztúry Istvánnal, akik a végrendelkezésnél jelen voltak, hogy további 1000 forintot a szombathelyi ispotály javára fog hagyományozni. Az összeg nagy részét rendelkezésükre bocsájtotta, de mivel tévedésből 50 forinttal kevesebbet adott, a végrendelet végrehajtói a hiányzó összeget is kiadták.42 A végrendelet végrehajtásáról kiállított dokumentum is rendelkezik az összegről: „...Mille florenos dare pro eodem Hospitali Sabariensi... Hasonlóképp hagyott a kövesdi templom restaurálására és felékesítésére 150 forintot.44 Már első látásra feltűnik az ösz- szegek nagysága: csupán a végrendeletben 3641 forint szerepel, és ehhez járul az ispotály részére szánt 1000 forint és a templom felújítására hagyományozott 150 forint. Ez az összeg abban az időben tekintélyes vagyonnak minősült! Felmerül a kérdés: honnan lehetett ennyi pénze egy falusi plébánosnak? Ezt talán a Horváth Tibor Antal által közölt egyik állítás világítja meg, amely szerint Birhány nemes származású volt, s így nagyobb vagyonnal rendelkezhetett.48 Az 1754.évi Batthyá- nyi-féle vizitáció szerint ezen a napon (1688. március 19.) lépett életbe az alapítvány: e napon helyezték el a végrendelet végrehajtói - Szőke Domonkos kövesdi plébános és Csákánya Mihály - a szombathelyi magisztrátus előtt.40 A végrendelet eredetijét a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárában őrzik a Birhám-féle alapítványa számadásai között,47 az alispáni különgyűj- teményekben pedig az 1902. évi hiteles másolata és magyar nyelvű fordítása található meg.48 Egyetlen eltérés az eredeti és a másolat között - az írásmódot és a véletlen szókihagyrást leszámítva hogy' utóbbiban a temetésre vonatkozó 25 forintos hagyomány után kimaradt a következő tagmondat és az azt követő felajánlás: „sí contingat corpus meum in aliquod templum sepelivi lego ad illud florenos duodecem (idest 12.). Pro Patribus Franciscanis Soproniensibus lego florenos viginti quinque (idest 25.)." Az alábbiakban a testamentum szövegét közlöm latin és magyar nyelven. AZ EREDETI, LATIN NYELVŰ VÉGRENDELET SZÖVEGE: Anno ab incamatoDeo 1687Die 27 Novembris. In Nomine Patris. et Filii et Spiritus Sancti Amen. Ego Stephanus Birhány facio hoc Testamentum ex bonis meis tarn aquisitis, quam Patemis in primis Animam meam Deo commendo, et rogo Caelestes Sanctos vivosque homines, ut orare dignentur pro remissione peccatorum meorum. Pro honesta sepultura Corporis mei lego florenos viginti quinque (idest 25.) si contingat corpus meum in aliquod templum sepelivi lego ad illud florenos duodecem (idest 12.). Pro Patribus Franciscanis Soproniensibus lego florenos viginti quinque (idest 25.). Pro Patribus Paulinis Bondorfiensibus lego florenos viginti quinque (idest 25.). Jesuitis Soproniensibus lego florenos viginti quinque (idest 25.). Pro Patribus Benedictinis ad S. Martinumpost Jaurinum lego florenos viginti quinque (idest 25.) pecuniam meam pro his reperient in cista mea. 8
