Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
IN MEMÓRIAM - Kiss Gábor–Zágorhidi Czigány Balázs: Herényi István (1918–2013)
ügyvéd Tatabányán. 1956 után áttette irodáját Budapestre, ahol a 3. számú ügyvédi munkaközösség tagjaként folytathatta munkáját 1978. évi nyugdíjazásáig. Az 1970-es években kezdte el építeni „nyári szállását” Velemben, ettől kezdve szinte haláláig az év nagy részét itt töltötte, és így vált a vas megyei tudományos élet aktív szereplőjévé. Történeti vonatkozást! munkásságának intenzív szakasza nyugdíjas korára esik, de családtörténeti kutatással már korábban is foglalkozott. Első publikációja is ebben a témakörben jelent meg még 1961-ben, jellemző módon a határon túl, német nyelven a Burgenländische Heimatblätter hasábjain. Ugyancsak jellemző, hogy idehaza legkorábban - a Vas megyei közgyűjteményekben elhelyezett és a ktitatás számára hozzáférhetővé tett - kéziratai váltak ismertté. A Vas megye helytörténetéről és genealógiájáról, az Őrség és a Gyöngyös-mellék településtörténetéről szóló, nagy adattárakkal ellátott munkáiból azóta már több helytörténész-generáció merített a maga számára bőséges forrásadatokat. Publikált munkái három fő terület köré csoportosulnak: a korai magyar történelem nyugat-dunántúli vonatkozásai, mindenekelőtt Bulcsú horka szál- lásterülete, a határvédelem és a gyepű kérdése, valamint a Herény nemzetség és a Herényi család története. A három kérdés Herényi Istvánnál természetese módon összekapcsolódott, hisz Bulcsú személyét nemcsak a nyugati hadjáratokkal, hanem a határvédelemmel is összekapcsolta, a 11erény nemzetség és így a Herényi család eredetét pedig a horka kíséretében kereste. Bulcsú horkáról szóló első munkája rangos helyen, a Századokban jelent meg 1971-ben. A tanulmány jól mutatja, hogy Herényi István Györffy György tudományos módszerét követte, elsősorban a helynevekre alapozta történeti rekonstrukcióit. Munkamódszeréért - Gvörffyhez hasonló módon - kapott éles kritikát is, de ez nem szegte kedvét, s egészen a közelmúltig többször kiegészítette, újabb javaslatokkal bővítette a korai magyar történelemre vonatkozó elképzeléseit. Idevonatkozó munkáival, mindenekelőtt az Őrség történetével kapcsolatos kutatásaival nyerte el 1989-ben a történettudományok kandidátusa fokozatot. A Herény helynevek és a Herény nemzetség eredetével kapcsolatban teljesen újszerű javaslattal állt elő, egészen a Kaukázusig vezetve vissza a nemzetség mögött sejthető honfoglalás kori törzstöredék történetét (1980), s több résztanulmány után a Herényi családról is áttekintő munkát készített (1997). Kevéssé ismertek szorosabb értelemben vett névtani munkái. A szakma pedig - személy szerint Hajdú Mihály - hamar felfigyelt a Herényi István adatgyűjtéseiben rejlő lehetőségekre, ezért több idevágó anyagát is publikálták névtani fórumokon. Az ezredforduló táján végre sor kerülhetett a sokat emlegetett adatgyűjtések kiadására is: két vaskos kötetben rendszerezve (1996, 2000) megjelenhettek a legfontosabb helytörténeti, családtörténeti és helynévtörténeti adatai; az utóbbi kötetet pedig gazdag és jó minőségű térképes anyag is kísérte. Herényi István mindig arra törekedett, hogy eredményeit közkinccsé tegye, akár kiadott, akár kéziratos formában. Ugyanígy gondoskodott gazdag 78
