Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)

ADATTÁR - Gál József: Szombathely zenéje. – Szólisták koncertjei a 19. század második felében. 1. rész

az érzéstelj, mely játékán előtűnik, a könnyüdség, a gyorsaság mellyel ujjai a hangszer billentyűi felett min tegy röpködnek, közmegelégedést gerjesztett, s minden darabja lelkesült tetszésnyilatkozatokkal fogadtatott”™ A kisasszony „elragadó hangraja kedvesen dongta körül hallásérzékünket. ”80

Ebben az esztendőben egy-egy hír erejéig még két műsorról tudunk. Az egyiket Kerner József a tervezett, de soha meg nem valósult főreáltanoda - az 1912-ben megnyílt reáliskola elődje - javára adta,21 a másik előadáson Bakodv Lajos zongorázott a Zöldfa vendéglőben november 18-án két helyi műkedvelő leány - Horváth Anna és Koller Rózsa - közreműködésével. Az előzetes műsor szerint 11 számot hallhatott a közönség közte Beethoven, Schumann, Schubert, Mendelssohn, Erkel és Wagner műveket.88 Bakodyról, mint „ismert emberről... külön nem szólunk,”23 — írta a kritikus, a két műkedvelőt azonban megdicsérte.

A sajtó és a zenei élet szervezői fontosnak tartották, hogy a zene szerepét az ember életében a tudomány szempontjából is megvilágítsák. Ezért alkalom- adtán - mai szóhasználattal - ismerettelj esztő írásokat jelentettek meg. 1873. január 3-án például a Vasmegyei Lapok első oldalán olvasható egy tárca, a muzsika emberre gyakorolt hatásáról, szerepéről. Fölsorolja a zeneművészet néhány kiválóságát, így Beethovent is, akinek muzsikája „visszazeng a legkésőbbi századokból is. ”84 A zene nagyjai között említette Liszt Ferenc mellett Egressy Bénit is. Az alkalmi ismeretterjesztő cikkek mellett állandó rovata volt a megjelent kottáknak is.

A zenei ismeretteijesztés a későbbi években is folytatódott. 1876. március 16-án az orgonát és a zongorát mutatta be a Vasmegyei Lapok szerzője. Szerinte a hangszereknek két nagy csoportja van, az egyik a természet hangjaié. Ide sorolta az emberi hangot. A másik csoport az igazi hangszereké, amelynek élén a legtökéletesebb hangszer, az orgona áll, amelyet a vonósok és a fúvósok követnek. Az emberi hangtól - az írás szerint - a legtávolabb esik a zongora, amely „szerkezeti tökélyénél fogva emelkedett azon magas állásra, melyet a zenevilágban jelenleg elfoglal.,,a5

1881-ben és még későbbi években is alkalmanként közreadott a lap ilyen témájú írásokat. Az egyik áprilisi számban például a zene és a vérkeringés kapcsolatát és annak az emberi szervezetre gyakorolt hatását mutatta be.8(i

Visszatérve az évtized koncertkrónikájának folytatására - az esztendő első jelentős estélyén 1873-ban ismét Henne József állt dobogóra - fuvolázott. Koncertje a „sikerültebb hangversenyek közé tartozik. ”87 A dalárdával közös műsorban még Szabadfy Stefánia és Reitermayer Mária zongorázott. Henne fuvolaábrándját kitűnőnek találta a tudósító. 1874. július 5-én „pokoli melegségben”88 Kemer zenetanár helybeli műkedvelőkkel adott 9 számból álló sikeres hangverseny!. a nőegylet javára. A bevétel 80 frt 50 kr. a kiadás 49 frt 79 kr. Októberben pedig a tűzoltók első sikeres hangversenyét hallhatták az érdeklődők.80

1875. április 4-én a jótékonya nőegylet rendezett estély! Laky Terkával, I lodászy-Szidel Ilonával, Duka Tódorral és a későbbi évtizedek szombathelyi zenei életének két kiváló szervezőjével és aktív előadójával, az akkor még ifjú Gyöngyösy Tivadarral és a 2 évtized múlva polgármesteri székbe emelke62