Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/1 (Szombathely, 2013)
ADATTÁR - Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása hat Vas vármegyei uradalomról. 4. rész. – A Batthyány család németújvári uradalma
Az uradalom nagysága, kiterjedés, fekvése, népessége és ipara révén a királyság egyik legnagyobb, legjelentősebb uradalma. Határai kelet felé az Esterházy Károly gróf87 mindszenti (Allerheiligen)m birtokai, a monyorókeréki (Eberau)*■’ Erdődy uradalom és a kertesi (Gaas)00 nemesi földbirtokosság, dél felé határos Batthyány János gróf csákányi (Zackersdorf)01 uradalmával, a gasztonyi nemesi birtokkal, Sennyei báró rábaszentmihályi98 uradalmával, és onnan kinyúlik a Lapincsigfö ahol érinti a stájerországi Fürstenfeld város határát, onnan az uradalom határa észak felé végig a Lapincsnál Farkasfalváig húzódik,04 ahol pedig határai befelé a vörösvári uradalommal zárulnak. Ebben az uradalomban 16 plébánia van. Ezekből 10-ben a földesúré a kegyúri jog, ám 6 újalapítású királyi plébánia. A 16 plébánia és filiáik lakossága a következő: római katolikus 23.703 lélek evangélikus-lutheránus 5058 lélek zsidó 491 lélek összesen 29.279 lélek és az egyházilag bekebelezett Neudóheggyel, Vörtheggyel és Burgóheggyel együtt a lakosság száma meghaladja a 30.000 lelket. A 6 újonnan alapított királyi plébánia a németcsencsi, a németszentgróti, az óbéri, a stináci, a felsőrönöki és a németsároslaki. A ágostai hitvallásúak élnek a következő településeken: Kukmér félig evangélikus, van itt egy szép lutheránus templom pompás toronnyal és haranggal. Körtvélyes teljesen evangélikus, templommal, toronnyal és lelkésszel. Rábafüzes és Rábakersztúr lakossága vegyes vallású, ám e két település egyikén sincs az evangélikusoknak templomuk. Rönök, Újtelep és Némethidegkút pedig felerészben lutheránus. A zsidók mindnyájan Németújvár mezővárosban élnek, ahol zsinagógájuk van, és csupán Szentkúton él 6 zsidó lélek. A németújvári uradalomnak ,jus gladii”-val95 bíró büntetőtörvényszéke van. Németújvár mezővárosban a katolikus plébániatemplom mellett ferences kolostor is van, amelyet 1648-ban Batthyány Adám gróf10 alapított és építtetett, és amelyben található a család kriptája. A mezővárosban a szerzetespapok végzik lelkipásztorkodást és [intézik] a plébánia ügyeit. Van továbbá két jó, földesúri betérő fogadó, egy patika, több uradalmi épület, a várhegy alatt a herceg szép, modern ízlésű nyaralója, angolkerttel, kellemes nyári tartózkodásra, amelynek elülső oldalától szép kilátás nyílik a kitáruló tájra, hátsó oldatától [pedig] a várkastélyra. A hercegi kert határos a gróf kertjével. Egy alkalmazott vármegyei kerületi orvos gondoskodik az egészségügyi ellátásról. A mezőváros lakói föld- és szőlőművelésből, iparűzésből, kézművességből és kereskedelemből élnek. A zsidók gyapjúval, bőrrel és gubaccsal élénk kereskedelmet folytatnak. A zsidó Neumann testvéreknek van itt egy jólmenő, szorgalmasan üzemeltetett hamuzsír-gyára, továbbá működtetnek egy kuli- mászkészítő üzemet, amelyben az erdőségekben lévő. kivágott gyantatermő tűlevelűek tönkjeiből és tuskóiból nagy mennyiségben állítanak elő kulimászt, amellyel a Cs [ászári] Kir[ályi] Kincstárral és Magyarország legtávolabbi vidékeivel jelentős kereskedést folytatnak azáltal, hogy e termék nem csak ko32
