Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Nagy Róbert: A szombathelyi hatósági légoltalom működése 1944–1945-ben

megoldani.40 A Városháza légoltalmi parancsnoka dr. Németh József főjegyző, helyettese pedig Gallai Pál adóhivatali alszámvevő volt.47 A helyi riasztóesz­közökről - szirénák, harangok - magának Szombathelynek kellett gondoskod­nia.48 Városunk erről időben gondoskodott is, bizonyítékul már 1940-ből ta­lálni erre iratokat, amelyben különböző cégek küldik meg ajánlataikat Szom­bathely tűzrendészeti felügyelőjének. Egy 2-3 km-es hatósugarú elektromos sziréna, amelynek hangossága 115 fon, 1000 pengőbe került.49 Ugyanakkor a kézi szirénák ára mérettől függően 140 és 60 pengő között mozgott.50 A jelző­szirénák esetében nem a hallótávolságot, hanem a riasztótávolságot mérték, mivel a sziréna csak akkor tudta kifejteni figyelmeztető hatását, ha környezete zaját jelentősen túlharsogta.51 A légi riasztás rendszerén mai napig nem változtattak, riasztáskor ma is háromszor fél perces szirénabúgást hallanánk légiriadó esetében.52 Az első elsötétítési gyakorlatot 1937. október 13-án tartották Buda­pesten.53 Maga az elsötétítés egy olyan eljárás, amellyel megakadályozták a fény láthatóságát, terjedését, kiszűrődését.54 S hogy miért ilyen fontos az elsötétítés? Bármilyen fényforrás, ami az égből észlelhető, megkönnyíthette az ellenséges repülőgépeknek az éjszakai támadásokat. A különböző fények tehát felkelthették a pilóták figyelmét, és ez segítette őket a bombadobás­ban. Az elsötétítésnek két fajtája létezett: a csökkentett világítás és a teljes elsötétítés. Csökkentett elsötétítésről beszélünk akkor, ha az adott területen minden fényforrást megszüntettek azon lámpák kivételével, amelyek a köz­lekedést és a forgalom irányítását segítették. Légi fenyegetettség esetében pedig a teljes elsötétítést alkalmazták, amikor is minden fényforrást kiiktat­tak a köz- és belterületen egyaránt.55 A teljes elsötétítés alkalmával a köz­lekedést be kellett szüntetni, a gépjárművek lámpáit pedig el kellett oltani. Fontos, hogy egy adott központból a közvilágítás egy mozdulattal mindenhol kikapcsolható legyen.56 Lakóházakon belül csak teljes elsötétítés létezett. A lakásokban úgy kellett elsötétíteni, hogy onnan a fény egyáltalán ne szűrődjön ki. Gyakori hibaként észlelték a lakóknál, hogy rögtönzött módszereket alkalmaztak a lakásukból kiszűrődő fény megakadályozására. Az elsötétítő papíros hasz­nálatát nem találták célszerűnek, mivel könnyen elhasználódott és kifakult. A célnak jobban megfeleltek a különböző szövetanyagból készült elsötétí­tő függönyök, amelyek könnyen kezelhetőek és jó az ellenálló képességük. Természetesen a lépcsőházakat, folyosókat, kapualjakat is sötétbe kellett burkolni. Ezen helyiségek ablakait sötét, időtálló festékkel vonták be, ám ezt vegyszerrel könnyen eltávolíthatták.57 A Vasvármegye 1944. április 2-ai száma arról számolt be, hogy a honvé­delmi miniszter szabályzata szerint este 7 és reggel 5 óra között kell elsöté­títeni a lakásokat, a városokban pedig 21 órától lépett életbe a csökkentett közvilágítás.58 Aki ezt elmulasztotta, megbüntették.59 Még 1945 januárjában is foglalkozott az újság a „könnyelmű és embertársának életét veszélyeztető korlátolt eszű” emberekről, akik nem tartják be az elsötétítési szabályokat, 64

Next

/
Thumbnails
Contents