Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Nagy Róbert: A szombathelyi hatósági légoltalom működése 1944–1945-ben
A MAGYAR LÉGOLTALOM KIÉPÜLÉSE A 2. VILÁGHÁBORÚIG Már 1916-ban kisebb bonibatámadás érte az akkori országunk területét - Fiume (ma: Rijeka, Horvátország) és környékét így 1917-ben a honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a légi figyelő-, és riasztószolgálat megszervezésével kapcsolatban. Voltaképpen tehát a magyar légoltalom őse már 1917- ben megszületett.12 A lakossági önszerveződés fontosságát egy repülőezredes fogalmazta meg 1931-ben. Petróczv István - 1937-től a Légoltalmi Liga ügyvezető elnöke, aki az országban szinte egyedüliként tudományosan is foglalkozott a légoltalom- mal13 - „Veszélyben minden magyar város” című írására már felfigyelt a közönség.14 Az 1930-as évek közepéig sem a katonai, sem a társadalmi szervezeteket nem hozták létre. Ennek oka a pénz, eszköz és ember hiányában keresendő. További ok, hogy ameddig a légvédelem aktív eszközrendszerét az ország és a hadsereg nem tudta kiépíteni, addig a passzív légoltalom kiépítése sem tűnt célszerűnek.15 Eközben a honvédelmi minisztérium is rájött arra, hogy egymaga képtelen megbirkózni a légoltalom megszervezésével, és csak akkor lehet eredményes a védekezés, ha a feladatok egy részét a társadalmi szervezetekre bízza.10 Időközben enyhült Trianon szigora, így 1933 novemberében létrehozták az Országos Légvédelmi Parancsnokságot, amelynek alárendelték mind a katonai, mind a polgári légvédelmet. Feladatkörükhöz tartozott a honi légvédelem megszervezése és kiépítése.17 Az 1935. évi 13. törvénycikk leírta a légoltalom feladatait és kiépítésének rendszerét. Kitért a lakosság légoltalmi kötelezettségeire is: „Minden tizennegyedik életévét betöltött magyar állampolgárt hatvanadik életévének betöltéséig - nemre való tekintet nélkül - a légi támadás elleni védekezésben, alkalmasságának megfelelő személyes szolgálat teljesítésére és e végett a kiképzésben és gyakorlaton részvételre lehet kötelezni”.18 Petróczv István szavaival élve „a légvédelmi törvény csak akkor lehet hatásos, ha a törvény holt betűjét nagyszabású társadalmi munka váltja valóra."10 1935 után megfelelő ütemben zajlott a légoltalom kiépítése. A honvédelmi miniszter a légoltalom megszervezésére a légoltalmi közületeket kötelezte. E fogalom alatt az ország városait, községeit, intézményeit értették. A közületek légoltalmi segélycsapatokat állítottak fel, például gázfelderítő, tűzoltó, mentőosztagokat, amelyeknek feladata a bombatámadások után a kárfelszámoló és a mentési feladatok kivitelezése.20 Darányi Kálmán 1938. március 5-én meghirdette győri programját, amelyben 1 milliárd pengőt terveztek a hadsereg fejlesztésére fordítani, így a légoltalomra is, amelyre végül 30 millió pengő jutott. Az egyre növekedő katonai feladatokhoz jogi alapot kellett létrehozni, így az Imrédy-körmány beterjesztette az új Honvédelmi Törvényt (1939. évi 2. törvénycikk).21 A törvény kimondta, hogy minden 14 és 70 év közötti személy köteles arra, hogy honvédelmi feladatokat végezzen.22 A légoltalom vezetését országos szinten a honvédelmi miniszterre ruházták, aki ezt a kötelességét az Országos Légvédelmi Parancsnok útján végezte el.23 Lényeges változást hozott, hogy 1940-ben megszűnt az Országos Légvédelmi Parancsnokság, feladatát a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 58
