Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Rudolf Kropf: „Szolgasorban” – Cselédek a szalónaki uradalomban a 18. század közepétől a 19. század közepéig

szentmihály (ma: Kleinpetersdorf, Ausztria), Karasztos (ma: Kleinbachselten és Großbachselten, Ausztria), Velege (ma: Welgersdorf, Ausztria) és Újfalu (ma: Woppendorf, Ausztria). Az 1778-ban végbement osztály után Batthyány I. Miksa szalónaki uradalomrészéhez a következő települések tartoztak: Barátmajor, Farkasfa, Komját, Cséke, Szalónakhuta, továbbá felerészben Szalónak, Oszalónak, Mérem és Velege, illetőleg nagyjából Nagyszentmihály negyede/1

A szalónaki uradalom cselédségét a 19. század közepéig két csoportba sorolhatjuk: egyikbe az uradalmi jobbágyok - beleértve a Batthyány család védelme alatt álló szalónaki zsidó községhez tartozó zsidók és a nem sokkal korábban megtelepedett szinti és roma cigányok - cselédei és cselédlányai, másikba az uradalom cselédei tartoztak. Utóbbiak egyrészt a vár személyzetéből (szakácsok, szobalányok, szolgák, lovászok stb.), másrészt az uradalom egyes gazdasági részlegeinek (majorságok, juhászatok stb.) cselédeiből álltak. Az uradalom cselédségének alábbi elemzése nem terjed ki a Batthyány család szalónaki várának cselédségére, mivel az uradalom levéltárában velük kapcsolatos források nem találhatók.4

Az itt következő áttekintés a vármegyei összeírások - így az 1828. évi országos összeírás, az 1793 és 1848 közötti zsidó- és a 18. század másik feléből keletkezett cigányösszeírások-, valamint a szalónaki uradalom 1767 és 1842 közötti időszakból származó pénz- és terményfizetési kimutatásainak kvantitatív vizsgálata alapján készült.®

AZ URADALMI JOBBÁGYOK CSELÉDEI

Az úrbéres jobbágyok cselédei (németek, horvátok, vlachok)

Az szalónaki uradalom levéltárának iratai között az 1765-1766 körül készült urbáriumot leszámítva nincsenek adatok a jobbágyok cselédeiről.

A parasztok elégedetlensége nyomán Batthyány II. Zsigmond 1765-1766 táján egy urbáriumot készíttetett, amely - Szalónak kivételével - a férfilakosság száma és a fiúk életkora mellett foglalkozási valamint migrációs adatokat tartalmaz, amelyek tájékoztatnak a cselédség vándormozgalmairól is.0 Az egész szalónaki uradalomban mindösszesen csupán 19 férfit minősítettek „szolgálatban” állónak, akiknek többsége nem helyben született: két juhász Németújvárról, egy-egy sáfár Szalónakról, illetőleg Bécsből, egy* gulyáslegény Szalónakról származott, egy7 kocsis az uradalomban, egy7 uradalmi szakács és két további személy7, akik cselédként a fivéreiknél laktak. „Szolgaiként vagy7 „cselédeként - pontosabb adatok nélkül - szerepel két ruszti, egy7-egy pinkafői, őrségi, karasztosi, pinkamindszenti, oberaui, rábafüzesi és két szentkirályi illetőségű személy, továbbá egy paraszt fivére, aki várban volt pásztor, és egy személy7, akit csupán „cselédének neveztek. A ritka életkori adatok 14 és 23 év között szóródnak, és csupán az uradalmi szakács töltötte be a 32 életévét. Négy7 személy7 esetében megjegyzésként a „idegen”, ötnél „szökött”, azaz menekült, és 40 személynél az „elköltözött” illetőleg egy7 helységnév szerepel, amelyek között elsősorban a környék és Kőszeg között fekvő települések fordulnak elő. Érdekes módon, Bécsen és Kleinzellen kívül stájerországi és alsó-ausztriai te26