Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére
a néprajz iránt rajongó képzőművészek (Glatz Oszkár) segítségével a magyar asszonyok betekintést nyerhessenek az autentikus népművészet világába, megismerhessék az eredeti magyar motívumokat, készítéstechnikákat, anyagokat, formavilágokat.106 Ennek érdekében népművészeti ankétokat tartottak a MANSZ tagjainak néprajzkutatók irányításával,107 hirdették a néprajz terén új eredményeket megjelentető irodalmakat.108 Glatz Oszkár ekként nyilatkozott a MANSZ népművészet iránti érdeklődéséről és ezzel kapcsolatos feladatvállalásáról: ,/l legnagyobb örömmel és hálával üdvözlöm a AIANSZ-nak azt a nemes szándékát, hogy a magyarországi népviseletek mentésében segédkezet akar nyújtani, illetőleg meg akarja adni azt az egyedül értékes szervező és propagandista munkát, amely nélkül minden beszéd, minden irka-firka csak haszontalan hang- és betűpazarlás. ”109 Dorner Aurél miniszteri tanácsos egyenesen úgy fogalmazott: „A népművészet megmentésére és ápolására lelkületűknél fogva a nők a legalkalmasabbak. ”110 A MANSZ népművészet iránti töretlen lelkesedését mutatja, hogy 1929-ben a Magyar Asszonyban Népművészeti rovatot indítottak, amely helyet biztosított mind a szakemberek, mind a laikusok számára a népművészettel kapcsolatos kérdések megvitatására és annak népszerűsítésére.111 A szombathelyi csoport egyrészt úgy kívánta tagjait a népművészet rejtelmeibe bevezetni, hogy tagokat küldött a budapesti ankétokra;118 másrészt helyi kutatókkal és muzeológusokkal vette fel a kapcsolatot, s kérte a helyi etnográfiai anyag tanulmányozásának lehetőségét, amelyben dr. Pável Ágoston néprajzkutató, a Vas vármegyei múzeum helyettes igazgatója és dr. Mozsolits Amália, a régiségtár vezetője nyújtottak segítséget. A múzeum és a MANSZ közös célja, „hogy az osztrák gyári áruk által egykor kiszorított vasmegyei magyar népművészetet új életre keltsük hosszú Csipkerózsika álmábólTovábbá: ,,/l múzeum most kilép a passzivitásából és aktív hivatását is teljesíti, amikor figyelmeztet a magyar kultúrára és a kutatók új munkára adnak ösztönzést. ”113 Ugyanakkor például Radnóti Kovács Árpádné festőművész tartott kézimunka-előadásokat a MANSZ-tagoknak.114 A szombathelyi MANSZ népművészet terén tett legnagyobb propagandatevékenysége az 1935-ben a múzeum dísztermében megrendezett népviseleti ruhabemutató (7. kép), amelyen az ország valamennyi ismert tájegységéről érkeztek népi viseletek,115 s amelyre a MANSZ vezetősége Kozma Miklós belügyminisztert, Szombathely város képviselőjét is meghívta.116 Másodjára mindezek, azaz az elsajátított népművészeti ismeretek mani- fesztálása érdekében kézimunka- és szövőtanfolyamokat hirdetett a MANSZ háziipari, illetve szövőszakosztálya szinte megalakulásuktól egészen az 1940- es évek elejéig, mind országos szinten,117 mind a szombathelyi csoportban,118 amelyeken a megismert népi elemeket a gyakorlatban is alkalmazhatták az asz- szonyok. A kurzusokkal párhuzamosan tájékoztatásul jelentek meg MANSZ- hölgyek által írt népszerű kézimunka-kézikönyvek is.119 Harmadjára programokat szerveztek a népművészeti jegyekkel megalkotott textíliák bemutatására, propagálására és eladására. Ez utóbbival, a magyaros kézi- és textilmunkák értékesítésével a honi ruházati ipar támogatását, 68
