Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére
Réka, az új divattervező generáció kiemelkedő tagja75 volt, aki - bejárva az országot - a MANSZ legjelentősebb vidéki szervezeteiben népszerűsítette a magyaros divatot, a magyar viselet fejlődését bemutató vetítőképes előadásaival és saját ruhaterveivel.76 Vidéki turnéja a szombathelyi MANSZ csoportját is érintette; viselettörténeti előadását 1933 áprilisában tartotta a Kultúrház- ban.77 A szombathelyi szervezet a professzionális vendégelőadók meghívásán túl saját tagjainak is teret biztosított a magyaros divatban való elmélyülésre és tapasztalataik egymás közti megosztására.78 A MANSZ legsikerültebb interaktív propagandatevékenységei közé tartozott az 1937-ben meghirdetett országos ruhatervpályázat, amellyel a nyári magyaros öltözködés fellendítését kívánták elérni.70 A verseny nyertes terveit a Magyar Asszony a későbbiekben közölte, lehetőséget adva így a résztvevők összetételének valamelyes körvonalazására, s ezzel a pályázat kvalitásának felbecsülésére. Rendkívül sokat árul el, hogy az első díjat Famadi Ilonka nyerte magyaros nyári ruhatervével, ugyanakkor - második megosztott helyen - egy pizsamatervét is közölte a folyóirat.80 Farnadi Ilonka magyaros munkáival a Bizottság pályázatain bukkant fel, majd számtalan terve jelent meg a Muskátliban és a Magyar Iparművészetben - utalva ezzel arra, hogy a tervezőnő kizárólag ebbéli tevékenységéből élt.81 A magyar divattervezés megalapozójának88 tartott Farnadi jelenléte a Magyar Asszony pályázatán azt mutatja, hogy a MANSZ versenye a professzionális tervezők előtt ugyanúgy nyitva állt, mint az amatőr, de lelkes rajzolók előtt; csakúgy megoszlanak a fővárosból és a vidékről beküldött anyagok. S itt hangsúlyozandó, hogy a megosztott Ibik díjat a szombathelyi vitéz Szabó Lajosné háziszőttes ruhája nyerte (2. kép), amely azt tanúsítja, hogy a vasi „magyar asszonyok” is aktívan részt kívántak venni - nem csupán a magyaros ruha propagálásában, de akár - tervezésében is. A MANSZ szintén nagysikerűnek mondható vállalkozásai voltak a nagyszabású magyaros divatbemutatók, amelyek rendkívül népszerűek lettek a két világháború közti időszakban, mind Budapesten, mind a vidék nagyvárosaiban. A MANSZ I. és XI. kerületi csoportja például a Gellért szállóban tartott nagyszabású viseleti bemutatót, a magyaros divat reprezentáns alakjának, az Operaház jelmeztervezőjének, Szunvoghné (később Zsindelyné) Tüdős Klárának83 a rendezésében 1938-ban.8* A Magyar Asszony eztán be is mutatta Tüdős páratlan ruhakollekciójának egyes darabjait.85 Majd a sikereken felbuzdulva, felhívást tett közzé magyaros ruhabemutatók rendezésére szerte az országban, amelyekhez központi támogatást ígért, sőt előirányozta, hogy ahová szükséges, oda eredeti modelleket is küldenek. Ezzel a centralizált intézkedéssel azt kívánta elérni, hogy az új divathullám okán felszínre kerülő ízléstelenségeknek elejét vegye.80 Feltételezhetőleg ennek a rendelkezésnek egy példája lehet a szombathelyi Vasutas MANSZ keretében, 1942-ben tervezett magyaros női ruhabemutató, amely a Zsindelyné Tüdős Klára által tervezett 20 ruhára épült.87 Ugyanakkor a szombathelyi MANSZ nem csupán standard kollekciókra pályázott, de igyekezett saját összeállítású, díszmagyar visele- tekből és magyaros ruhákból összetevődő bemutatókat is rendezni. Ahogy 62
