Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/1 (Szombathely, 2012)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Identitás és divat. – A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nőképe és a magyaros viselet kapcsolata, különös tekintettel a szervezet szombathelyi csoportjának működésére

hirdette meg a magyaros ruha felélesztését célul tűző programját, amely a 20-as évek második felétől kezdett konkrét formában testet ölteni. Ennek keretében kezdetben fiatal, tehetséges, képzett tervezőnők - Kőszegi Bella,54 Payer Gizella,55 Bereck Margit, Zsiga Erzsébet, Edvi Illés Panni50 - magyaros jellegű ruhaterveit közölte a Magyar Asszony. S részletesen beszámolt a magyaros divatot propagáló, egyéb fórumokon elhangzott előadásokról, például Zadubánszkv Irénnek, a Sziget utcai nőipariskola igazgatójának a Magyar Iparművészeti Társulat rendezésében a magyar női nemzeti viseletről tartott vetített képes előadásáról s az ezzel egybekapcsolt divatbemutatóról, ahol az iméntiekben említett iparművészek divatterveiből adtak ízelítőt.57

Az igazi áttörést azonban a MANSZ divatpropagálásában a 1930-as évek eseményei hozták, különösen a Magyar Öltözködési Mozgalom Országos Bizottsága által 1933-ban hivatalosan is meghirdetett, Ferenczv Ferenc nevével fémjelzett magyaros ruhamozgalom láza, amely a polgári középosztály magyaros viseletének megteremtését és elterjesztését tűzte zászlajára.58 A Bizottság céljainak és eszméinek fő irányvonalai ugyanis egy irányba mutattak a MANSZ azon ideológiájával és törekvéseivel, amelyek már nyomokban megmutatkoztak a 20-as években, de - irányadók, elméletalkotók, professzionális vezetők és kivitelezők hiányában - mindössze elszigetelt kezdeményezések maradtak. Ám 1933-tól a MANSZ vezetősége felismerte, hogy a közös érdek kooperációt, de minimum elvi csatlakozást kíván a Bizottság irányába. Ettől kezdve a Magyar Asszony lelkesen tájékoztatta közönségét a Gömbös Gyula által vezetett Társadalmi Egyesületek Szervezete (TESZ) részéről támogatott magyaros ruhamozgalom tevékenységéről. A Bizottság első ruhabemutató estjéről és tervpályázatáról rendkívül nagy örömmel és kedvezően nyilatkoztak a MANSZ szerkesztői és olvasói is.59 Később a Muskátli című kézimunkaújságnak a TESZ második magyaros divatbemutatójára szóló meghívóját is megjelentették a folyóiratban, népszerűsítve ezzel az eseményt.00 Ugyanakkor közzétették a mozgalom azon tervpályázatait, amelyek az 1934-1935-ös,fll valamint 1936-os68 téli divat magyaros ruházatának megteremtésére vonatkoztak; így a felhívás rendkívül széles körben ismertté válhatott mind a fővárosban, mind vidéken. Mindezek a tények, valamint a Magyar Asszonyban fellelhető további apró jelek arra engednek következtetni, hogy a két szervezet jó kapcsolatokat ápolhatott egymással, amelyek részint személyes ismeretségen alapultak, részint a közös célok motiválták. A privát kapcsolatok közt említendő, hogy a Bizottság vezetőségi tagjának, Irsai Szabó Tibornak63 a felesége a MANSZ lelkes tagja volt, s több cikket publikált a Magyar Asszonyban a Bizottság munkájának népszerűsítése és a magyaros divat felélesztése érdekében.,i4 Sőt két alkalommal tulajdonképp meg is fogalmazta a két szervezet együttműködését és annak lényegét. 1936-ban a Magyar Asszonyban ekként nyilatkozott „Minden erőnkkel támogatnunk kell az Országos Bizottság önzetlen munkáját. ”65 Majd 1937-ben e támogatás lényegét is megfogalmazta: „Bornemissza Géza ipar- és kereskedelemügyi miniszterünk igaz nemzeti érzéssel kormányzati programjába iktatta a Magyaros Öltözködés Országos Bi60