Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Melega Miklós: „Am hirdessék e szép hidak az utókornak… – A Gyöngyös-patak első betonhídjai Szombathelyen

dó műtárgyak építési terveinek részleteit a város közgyűlése 1898-1899-ben, többszöri tárgyalás nyomán fogadta el, majd 1900-1901 folyamán döntött az ehhez szükséges hitelek felvételéről is. A hidak építéséről így nem született külön határozat, hanem a tanács és a polgármester - a közgyűlés érvényes felhatalmazása birtokában - az elfogadott utcakövezési program részeként intézkedett saját hatáskörben kivitelezésükről. A tervek a Szent Márton és a Széli Kálmán utcában egy-egy utcaszélességű, a szilárd útburkolat súlyának viselésére és a nagyarányú forgalom átbocsátására alkalmas beton, illetve vasbeton híd építésével, továbbá a Deák-ligettől (ma: Múzeum park) délre húzódó árapasztó belvárosi szakaszának beboltozásával, azaz felszín alatti csatornává alakításával számoltak. A fentiek ismeretében nem állja meg a helyét az a Bauer Jenő közléséből ismert, történet, miszerint Éhen Gyula polgármester a saját szakállára, a városi képviselők tudta és beleegyezése nélkül bontatta volna el sebtében a régi szentmártoni hidat, illetve rendelte volna meg az új építését. Valójában a felettes szervek ellenőrzése mellett kidolgozott utcaburkolási program irányozta elő a műtárgyak létesítését. A műszaki terveket az államépítészeti, valamint a kultúrmérnöki hivatal illetékesei vizsgálták felül és hagyták jóvá, majd ezeket 1900júniusában a polgármesteri hivatalban közszemlére tették, és csak ezután intézkedett a polgármester a kivitelezési munkálatok megindításáról. Eljárási szabálytalanságot mindössze azzal követett el, hogy a Széli Kálmán utcai híd esetében megfeledkezett a Kereskedelemügyi Minisztérium értesítéséről - amit az ott áthaladó villamosvasút tett indokolttá - így a kormányzati jóváhagyást csak utólag, a megkezdett munkálatok közben szerezte meg a város.4

A SZENT MARTON UTCAI Ilii) TERVEZESD ES KIVITELEZÉSE

A Szent Márton utcai híd terveinek elkészítésére Melocco Leonardo (magyarosan: Lénárd) budapesti vállalkozót, a korszak egyik elismert cement- és betonipari szakemberét kérték fel, áld 1897-ben már letette névjegyét Szombathelyen, a város első - Nagykar utcai - betonhídjának felépítésével.5 Az Olaszországból betelepült vállalkozó a legkorábbi hazai cementüzem, a beocsini (ma: Beocin, Szerbia) tulajdonosaként kezdte pályafutását, majd az 1890-es évek elején a fővárosba költözve megvásárolta ajózsefhegyi gyárat, ahol a cement előállítása mellett betonozási munkák kivitelezésébe kezdett. A vállalat úttörő szerepet játszott a korszakban még újdonságnak számító betonozási technológiák hazai meghonosításában. A „Melocco L. Első Budapesti Román és Portlancementgyára és Betonépítési Vállalata” néven működő cég kivitelezésében létesült többek között Kolozsvár (ma: Cluj-Napoca, Románia) beton csatornahálózata (1894), valamint a Fehér-Körös gyulai duzzasztógátja (1898).6 (1. kép)

A munkálatok kivitelezésére Szombathely városvezetése 1900 májusában kötött szerződést Melocco Leonardo cégével. A vállalkozó júniusra készítette el a hidak végleges terveit, figyelembe véve a helyi államépítészeti és kultúrmérnöki hivatalok, valamint Bodányi Ödön városi főmérnök szakértői véleményét.7 (2-3. kép) A szombathelyi munkálatokat a helyszínen Melocco

60