Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)

Tóth Kálmán: „Üzen az ősz a tavasznak, a tél a nyárnak, az Aranyos partja a Rába partjának” – Erdélyi utazás Pável Ágoston nyomdokain

TÓTH fiAlrá

„ÜZEN AZ ŐSZ A TAVASZNAK, A TÉL A NYÁRNAK, AZ ARANYOS PARTJA A RÁBA PARTJÁNAK”- ERDÉLYI UTAZÁS PÁVEL ÁGOSTON NYOMDOKAIN A Vasi Múzeumbarát Egylet, a Misszió Tours Utazási Irodával együttműködve, 2011. június 9-14. közt autóbuszos tanulmányutat szervezett Pável Ágoston születésének 125., halálának 65. évfordulója alkalmából Erdélybe. Célunk a 2011. évi kettős évforduló okán elsősorban a páveli életút erdélyi állomásainak felkeresése, és a hozzájuk kötődő emlékek felidézése volt. Ennek érdekében útitársul szegődött hozzánk dr. Simon Endréné Pável Judit, aki az utazásra a csa- ládi levéltár vonatkozó dokumentumaiból gyűjtött információkkal készült fel. Természetesen nem hagyhattuk ki Erdély útba eső legfontosabb látnivalóit sem. A programot a csíksomlyói fogadalmi búcsún való részvétellel kötöttük össze.

ELSŐ NAP (2011. június 9. csütörtök)

Utunk elején járva az autóbusz 44 utasa számára Pável Judit felidézte édesapja munkásságának és életútjának legfontosabb állomásait, kiemelve az erdélyi helyszíneket. Pável Ágostont egyetemi évei alatt a kötelező sorkatonai szolgálatra égj' elírás folytán nem a szombathelyi 83-as, hanem a székelyudvarhelyi (ma: Odorheiu Secuiesc, Románia) Császári és Királyi 82-es Gyalogezredbe sorozták be. A másik fontos erdélyi város Torda (ma: Turda, Románia): a friss diplomás latin-magyar szakos Pável éppen 100 éve, 1911. június 22-én kapta meg első tanári kinevezést tíz ottani Magyar Királyi Főgimnáziumba.

Hogy útitársaink a tudós tanár munkásságát jobban megismerhessék, elláttuk őket azzal a magyar, szlovén és német nyelvű kiadvánnyal, amelyet a kettős évforduló alkalmából rendezett kiállítás dokumentumaiból, szövegeiből állított össze Pável Judit és a Savaria Múzeum két munkatársa.1

Kora délután, Berettyóújfaluban csatlakozott hozzánk idegenvezetőnk, Dimény Attila néprajzkutató, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot vezetője. Utunk első állomásaként az 1750-1780 közt épült nagyváradi (ma: Oradea, Románia) székesegyházat tekintettük meg, amelyet II. János Pál pápa 1991-ben basilica minor rangra emelt. Szent László királyra és az általa 1087-ben alapított váradi püspökségre emlékezve megcsodáltuk az Egyház- történeti Múzeum kiemelkedő kincsét, a Szent László-hermát. A püspöki palota parkjában megtekintettük városunk szülötte, Tóth István (1861-1934) szobrászművész alkotásait: a szintén szombathelyi születésű Szaniszló Ferenc (1792-1869) nagyváradi püspök bronzszobrát,a illetve a bazilika előtt álló Szent László-szobrot.