Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Liptay Éva: A „szombathelyi múmia” – új vizsgálati eredmények
bevett szokása volt ugyanis, hogy a múmiákat eredetileg nem hozzájuk tartozó koporsókban, sőt - szintén más régészeti kontextusból származó - kisebb sírmellékletek társaságában kínálták megvételre. Az ilyen módon összerakott tetszetős „készleteket” nyilván sokkal könnyebb volt eladni. A közös eredet mellett tehát nem sorakoztathatóak fel erős érvek. Az pedig, hogy a „ruhába öltöztetett” múmiák mindegyike más - általában jóval korábban készült - koporsóban jött Egyiptomból, és egyiknek az esetében sem ismeijük az eredeti koporsót, jelentheti azt is, hogy ennek a különleges múmiatípusnak eredetileg egyáltalán nem is volt koporsója. A görög-római korban ugyanis egyaránt előfordultak koporsós és koporsó nélküli múmiate- metkezések, és az utóbbi egyáltalán nem számított ritkaságnak. Az ahmimi temető egyes részeiben például a korabeli beszámolók szerint a sírokba zsúfolt múmiák - nagy részük az eredeti sírokat felhasználó későbbi betemetkezések során került oda - egymás hegyén-hátán feküdtek.89 A kutatás jelenlegi állása szerint tehát dr. Reinhardt, a kairói német konzul 1896 elején két, ismeretlen lelőhelyről származó múmiát ajánlott fel a magyar megkeresésre. Az egyiket azonban, amelyik végül Szombathelyre került, minden valószínűség szerint egy új, ahmimi lelőhelyről éppen akkoriban előkerült koporsóval együtt adta el. Nem kizárt, hogy a „szombathelyi múmia” szintén Ahmimból származik, de egyelőre ugyanígy lehetséges, hogy Thébából került elő. (Ugyanez igaz lehet az általunk nem ismert, ám a dokumentumok által említett, később Székesfehérvárra került múmiára is.) Majdnem biztosan állítható viszont, hogy a múmia és a koporsó eredetileg nem tartoztak ugyanahhoz temetkezéshez,30 hanem a 19. századi műkereskedelemben szokásos eljárással párosították őket össze. JEGYZETEK 1 Szépművészeti Múzeum Központi Irattára 305/1951. a Uo. * Uo. * Horváth József: A „szombathelyi” múmia - Egy modern legenda keletkezése és kritikája. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2011. 2. sz. (továbbiakban: Horváth, 2011.) 46-51. ]). 5 A 2011 tavaszán elvégzett antropológiai és radiológiai vizsgálatok során kiderült, hogy egy 35-40 éves korában elhunyt férfiról van szó, akinek a konzervált belső szerveit négy vászoncsomagba csavarva helyezték vissza a testüregbe, a görög-római kori muinifikálási szokások szerint: Múmiák testközelben. Szerk. Petrik Máté. Bp., 2011. (továbbiakban: Petrik, 2011.) 20-21., 72-73. p. (i Taylor, J. II.: Death and the Afterlife in Ancient Egypt. London, 2001. 80. p., 46. kép. 7 Leidenben található közülük három, Liverpoolban kettő, és egy-egv a British Museumban, Rio de Janeiróban cs Avignonban: Raven. M. J. - Tact mis, VE K.: Egyptian Mummies. Radiological Atlas of the collections in the National Museum of Antiquities at Leiden. Turnhout, 2005. (továbbiakban: Raven - Taconis, 2005.) 191-203. p. 8 Riggs, C.: Roman Period mummy masks from Deir el-Bahri. = Journal of Egyptian Archaeology, 2000. vol. 86. 121-144. p.; Raven - Taconis, 2005. 191. p. () Taylor. J. II.: Egyptian Mummies. London, 2010. 38. p., 27. kép. 57
