Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Liptay Éva: A „szombathelyi múmia” – új vizsgálati eredmények
tős műgyűjtői tevékenységet is folytatott. Mivel fiatalabb korában Berlinben, Heidelbergben és Strassburgban egyiptológiai stúdiumokat is folytatott, hozzáértése és jó kapcsolatai folytán jelentős szerzeményekkel gazdagította jó néhány — német (pl. Berlin, Drezda, Lipcse, München) és nem német (London, Strassburg) - múzeum egyiptomi kollekcióját. A történet számunkra legizgalmasabb mozzanata, hogy 1897-ben a berlini egyiptomi gyűjtemény számára megvásárolta egy férfi és egy nő kartonázs koporsóját.86 Ezek szintén ugyanabba a jól meghatározható csoportba tartoznak, mint a Budge által a British Museum számára megszerzett és a dr. Reinhardt által Szombathely számára ajánlott darabok. Az sem lehet véletlen, hogy a megszerzés időpontja a londoni és a szombathelyi vásárlások estében is 1896 elejére esik. Reinhardt az archív dokumentumok tanúsága szerint87 ugyanis - feltehetően több levélbeni megkeresés után - végül csak 1896. január 20-án reagált a magyar kérésre, és ajánlotta fel megvételre a két múmiát. Pontosan ugyanabban az időpontban tehát, amikor Budge járt Egyiptomban, hogy a tudomására jutott újonnan előkerült ahmimi tárgyakból a British Museum számára vásároljon, Reinhardt pedig hamarosan két ugyanilyen koporsót küldött a berlini gyűjteménybe. Két tényező biztosan szerepet játszott abban, hogy több azonos típusú tárgy került egyazon időpontban Európa különböző városaiba: (1) egy vagy több, nagy szakmai érdeklődést kiváltó, újonnan feltárt görög-római kori sír Ahmimban; (2) a kolerajárvány miatt pangó műkincspiac kedvezően alacsony árai. A MÚMIA ÉS A KOPORSÓ ÖSSZETARTOZÁSA A „szombathelyi múmiával” és koporsóval kapcsolatos legfontosabb és legizgalmasabb kérdés az, hogy vajon bizonyítható vagy kizárható-e, hogy a kettő egyazon temetkezésből származik. Közös eredetük mellett szólna, hogy mind a múmia, mind a koporsón ábrázolt képmás egyértelműen élő embert jelenít meg, és nem az ókori Egyiptomban sokkal inkább szokványos mumifikált halott imázsát közvetíti. A közös eredet mellett szólna az is, ha sikerülne bebizonyítani, hogy a koporsóhoz hasonlóan a múmia is Ahmimból származik. Az is bizonyíthatná összetartozásukat, ha a szóban forgó ahmimi koporsótípus valamelyik darabjában hasonló módon mumifikált és „ruhába öltöztetett” testet találtak volna. Abban a néhány esetben azonban, amikor egy ilyen koporsó az eredetileg benne fekvő múmiával együtt került múzeumi gyűjteménybe, a múmiák mindig a szokásos módon vannak bebandázsolva.88 További bizonyíték lehetne a „szombathelyi múmia” és koporsó összetartozására, ha a hasonló módon bandázsolt, „ruhába öltöztetett” múmiák koporsóval együtt kerültek volna a múzeumi gyűjteményekbe: ebből kiderülhetne, hogy milyen típusú koporsóba temették őket. Feltűnő azonban, hogy szemmel láthatólag mindegyikük idegen, „újra felhasznált” múmia alakú koporsókban került Európába, amelyek közül egyik sem tartozik a mi múmiánkkal együtt érkezett ahmimi koporsó típusához. A 19. századi egyiptomi műkereskedők 56
