Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Sélley Gábor–Tangl Balázs: A szombathelyi Ferenc József lovassági laktanya építésének története, 1879–1889
A nagyszabású avató befejeződésével, mint az utolsó, ünnepélyes aktussal kijelenthetjük, hogy lezárult a már 1 évtizede húzódó kaszárnyaügy Vas vármegyében, amelynek végén az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb, pavilonos rendszerű lovassági laktanyáját adták át.80 A kaszárnya összköltsége végül 1.450.000 forint lett, s emiatt a vármegyének 1890-ben még 80.000 forint kölcsönt kellett felvennie.81 Összesen 45 épület készült el, amelyek elhelyezését tekintve a főépület két oldalán egy-egy tiszti (nyolc illetve 10 tisztnek, illetve az előbbiben volt a tiszti ebédlő, és a könyvtár), valamint a jobb szélen egy altiszti lak állt (12 családos altisztnek). Mögöttük helyezték el a hat legénységi épületet, majd ezek mögött merőlegesen a 12 istállót, valamint az utászszakasz istállóval egybekötött lakhelyét. Ezek mögött volt a markotányos épület, a patkoló- és fegyverkovácsműhely, leghátul pedig a kettő nagy és egy kisebb lovarda, hét nyitott lovaglótér, a börtön, a pótraktár, a kocsiszín, valamint a telek két sarkában a súlyos és a gyanús beteg lovak istállója. Ezenkívül a laktanyához tartozott egy 5800 négyszögöl88 nagyságú felállótér, a gyakorlótéren pedig elhelyeztek még egy őrházat és egy lőszerraktárat is. A kaszárnyától északra, a nem sokkal korábban átadott pinkafői (ma: Pinkafeld, Ausztria) vasút túloldalán külön komplexumban épült fel a csapat kórház három épülete. A laktanya homlokzata előtt díszes vasrácsot, míg oldalt és hátul lécrácsot húztak fel.83 A kaszárnya parkírozását Silkán Péter, horpácsi (ma: Sopronhorpács) uradalmi főkertész végezte el.84 Végül a laktanya még egy tartozékáról kell szólnunk, a katonai lóúsztatóról, amelyet a Perint mellett, a tej szövetkezet telepén lévő kis szigeten jelöltek ki.85 A Szombathelyen felépült ezredlaktanya a Monarchiában az 1880-as évektől indult laktanya építési hullám egyik mintapéldája,86 amelynek során megoldódott a katonaság elszállásolásának problémája. Nemcsak a katonaság számára kezdődött egy új korszak, hanem a város életében is, hisz egy teljesen új, eddig ismeretlen helyzet előtt állt. Az eddig jóformán katonaság jelenléte nélkül élő Szombathely átvette Kőszegtől a garnizonváros szerepét, annak minden előnyével és hátrányával egyetemben. Az, hogy miként alakult az 1912-ig itt állomásozó ezred és a város kapcsolata még további kutatásokat igényelnek, annyi azonban kijelenthető, hogy az első találkozást követően a kilátások biztatónak mutatkoztak egy gyümölcsöző és példamutató együttélés kialakulására egy magyar város és egy k.u.k. ezred között. JEGYZETEK 1 A befejezett nagy mű. = Torma, 1889. okt. 27. 1. p. a A laktanyáról mindmáig csupán néhány, vázlatos cikk jelent meg. így: Balogh Péter: A huszárlaktanya. = Új Tér-Kép, 1991. jún. 26. 8-9. p.; Uő: A huszárlaktanya. = Szombathelyi Magazin, 2003. 1. sz. 14. p.; Uéí: A szombathelyi 11-es huszárezred emlékezete. A huszárlaktanya. In: Az első világháború emlékeztetői Pozsony vármegyétől a Muravidékig. Szerk. Bedécs Gyula, Trukáné Katona Zsuzsa. Győr, 2010. 222-233. p.; Révész Tamás: Repülőtér az Alpokalján. A szombathelyi katonai repülőtér története. 2. bőv. kiad. Bp., 2009. 13-19. p. 3 Józsa György Gábor: Ferenc József zászlai alatt, 1848-1914. Bp., 1990. 96-97. p. 42
