Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Sélley Gábor–Tangl Balázs: A szombathelyi Ferenc József lovassági laktanya építésének története, 1879–1889
fizettek négyszögölenként a tulajdonosoknak. A gyakorlóteret a katonaság azonban még így is csak késve - főleg a terepmunkák miatt - vehette át, s 1890-ig az ezred a szentmártoni gyeplőlegelőt használta.71 A bonyolult kisajátítási eljárások mellett jó ütemben folyt a kaszárnya építése, így 1889 szeptemberére már biztossá vált, hogy a laktanya időben elkészül. Némi problémát okozott ugyan a második tisztilak építése, amelynek megvalósulását eleinte sem a vármegye, sem a katonaság nem támogatta, 1888 júniusában azonban mégis határozat született megépítéséről. A késői döntés miatt a munkálatokat itt csak 1889 májusában kezdték meg, így átadásra épphogy elkészült.72 A felépítését elsősorban Szombathely szorgalmazta, egyrészt mivel nem rendelkezett elegendő tiszti lakással, másrészt mivel a város 1886- ban a hatodik lakbérosztályból átkerült a hetedikbe. Ennyi térítésért viszont lakást nem lehetett kapni, így a tisztek elhelyezése ráfizetéses volt, átlagban fejenként 100 forinttal.73 Ugyanakkor tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az átadáskor a még ki sem száradt épületet a katonai hatóság egészségügyi okok miatt nem akarta átvenni, így a vármegye térítést sem kapott érte, s éppen ezért perrel fenyegetőzött. Végül az ügy megoldódott, az épületet átvették, és 1890- től Szombathely is visszakerült a hatodik lakbérosztályba.74 A sok probléma ellenére a laktanya időben elkészült, s a vármegye értesítette a katonaságot, hogy október 15-én elkezdheti a kaszárnya birtokbavételét. Az átvételi eljárás 3 nap alatt be is fejeződött, miután all. huszárezred október 19-én és 21-én bevonulhatott új lakhelyébe a város ünnepélyes fogadtatása mellett.74 Szabó Ernő polgármester a Horváth Boldizsár téren köszöntötte Kotz Vencel ezredest és az ezredet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a laktanya felépülésével a város régi vágya teljesült, amely a kereskedelmi forgalom növekedését és gazdasági fellendülést is eredményez a jövőben, továbbá reményét fejezte ki, hogy az ezred ittléte segíteni fogja a személy- és vagyonbiztonság, valamint a közrend javulását a városban, s élénkíti a társadalmi életet.76 A Ferenc Józsefről elnevezett lovassági laktanya ünnepélyes avatására 1889. október 22-én került sor, amelyen részt vett Frigyes főherceg, Wimmer Gusztáv tábornok az V. Hadtestparancsnokság, Gromon Dezső államtitkár a honvédelmi minisztérium és Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsos a belügyminisztérium képviseletében.77 Az ünnepség Hidasy Kornél megyéspüspök által celebrált tábori misével kezdődött, amelynek végén áldását adta a kaszárnyára. Ezután Reiszig Ede alispán ünnepi beszéde következett, amelyben ösz- szefoglalta az egész laktanyaügy fontosabb állomásait, üdvözölte az ezredet, és reményét fejezte ki, hogy a laktanya kényelmes lakhelyként fog majd szolgálni. Őt Gromon Dezső államtitkár követte, aki köszönetét mondott a vármegyének, hogy a császári és királyi közös hadsereg egy ezredének ilyen „páratlanul álló otthont teremtett",™ majd a kormány nevében átadta a laktanyát a huszárezred parancsnokának. Ezt követte az ezred díszfelvonulása és a laktanya megtekintése, majd az ünnepségek a Sabaria szállóban folytatódtak, végül pedig a napot a színház díszelőadása zárta le a „Nebántsvirág” című operettel.79 40
