Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/2 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Sélley Gábor–Tangl Balázs: A szombathelyi Ferenc József lovassági laktanya építésének története, 1879–1889

laktanya ügyében. Az augusztusi közgyűlésen a vármegye egy általános hatá­rozatban nyilatkozott arról, hogy „a katonaság egyenkénti elszállásolásának megszüntetésével a katonaság közös beszállásolását laktanyák építése által óhajtja foganatosítani, s ebbéli óhaját mielőbb valósítani kívánja.”* Emellett kinevezték a laktanyaválasztmány tagjait, amelynek elnöke Széli Ignác alispán lett. Ám a túl nagy létszám miatt a lényegi, mindennapi teendőket az albizott­ságok, illetve a külön felálló vegyesbizottság végzik majd.9 Az érdemi munka azonban egyelőre nem kezdődhetett el, mindössze a beszállásolási pótadó­ról hoztak határozatot,10 valamint az építkezéshez szükséges tőke beszerzése irányába tettek tapogatózó lépéseket pesti pénzintézeteknél. Ez utóbbi ügy kezelésére egyébként kineveztek egy küldöttséget is, amely az egész időszak alatt fennállt, s feladata a kölcsönszerződési tárgyalások lefolytatása volt. Eb­ben kiemelkedő szerepet töltött be Széli Kálmán országgyűlési képviselő, aki amúgy is rendszeresen a székesfővárosban tartózkodott, s mint azt később látni fogjuk, végül az ő pénzintézete adta meg a vármegye számára a hitelt is.11 A laktanyaépítés előkészületeinek megkezdésével ugyanakkor még 1 évet várni kellett, elsősorban azért, mivel Vas vármegye esetében nem volt világos, hogy mekkora katonasággal kell számolni. A törvény alapját ugyanis az 1870. évi béke-elhelyezési rendszer alkotta, amely szerint a közös hadsereg részéről három századra lehetett számítani, ezzel szemben ténylegesen öt század állo­másozott a törvényhatóság területén.12 Az állandó béke-elhelyezési tervezet végül 1880 októberében érkezett meg, amely immár egy teljes ezredről ren­delkezett, s a törzseket Kőszegről Szombathelyre helyezte át.13 Ezt követően 1881 májusában végre határozat születhetett egy Szombathelyen felépítendő ezredlaktanyáról, kinevezték a vegyesbizottság polgári tagjait - a katonaság részéről a tagokat az V. Hadtestparancsnokság rendelte ki -, valamint meg­kezdődtek az előkészületek a szükséges tőke kölcsön általi beszerzésére.14 Az első vegyesbizottsági ülésre 1881 decemberében került sor, mikor megálla­pították a szükséges teendőket, valamint megszemlélték a lehetséges építési telkeket és gyakorlótereket.18 Az általános építési terveket Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette el. A munka szépen haladt, s 1883 elejére úgy tűnt, hogy még ugyanezen év tavaszán meg is kezdődhetnek az építési munkálatok. Kiválasztásra került az építési telek és gyakorlótér is. Egyébként Szombathely már 1879-ben felaján­lotta, hogy mindkettőt ingyen és bérmentve átengedi a vármegyének,16 de a város északnyugati részén, a régi téglagyár területén felajánlott 8 kát. h.17 épí­tési telket a vegyesbizottság túl kicsinek, dombosnak és rendkívül agyagos­nak találta. Helyette a Tizenhárom-város mögötti 28 kát. h. területet jelölték ki, amelyen a laktanya a Vasút utcára nézett volna.18 A terület azonban jórészt magántulajdonban volt, így - mivel a megegyezésre tett kísérletek rendre ku­darcba fulladtak - el kellett rendelni a kisajátítási eljárást. Hasonló prob­lémák merültek fel a gyakorlótérrel kapcsolatban is, amelynek a Nagymező egy részét jelölték ki.19 Ezen költségekhez a város is hozzájárult, s összesen 8000 forintot ajánlott fel a vármegyének az építési telek megvásárlására.20 34

Next

/
Thumbnails
Contents