Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)

KÖNYVESPOLC - Winkler Gábor: Szombathely építészeti értékei. 1. Helyi védelem alatt álló épületek

nyála változott: több városunk, községünk jellegét nagyobbrészt elvesztette. Bár e folyamat sokáig visszafordíthatatlannak tűnt, a települések lakói, a „civil” társadalom mégsem látta egészen reménytelennek a helyzetet. Számtalan városunkban, így Szombathelyen is, ebben az időben fogalmazódott meg az építészeti értékek helyi védelmének igénye.

Jellemző módon sehol sem a „hivatal”, sokkal inkább a civil szervezetek szorgalmazták, hogy a Magyar Műemlékjegyzékben szereplő, nem csekély száméi „központilag védett” emléken túl a helyi értékkel bíró épületeket is valamilyen úton-módon védelemben részesítsék. A magyar főváros épületeinek helyi védelmére 1974-ben született önálló rendelet. Somogy megyei módszertani útmutatójának (1990) és a váci helyi rendeletnek (1992) szövegét más települések helyi védelmi rendeletéinek megalkotásánál is sikeresen felhasználták.4 Vidéki viszonylatban a legnagyobb ismertsége talán a Győr- Gyárváros hagyományos munkás lakótelep városképi védelme rendeleti szövegének (1983) volt.

1981-ben Szombathelyen megalakult a Város- és Faluvédők Szövetsége.5 A szervezet kezdettől fogva fontos feladatának tartotta a helyi védelem támogatását. A szervezet folyóirata, az „Értékmentő” 1992. évi második számában példamutató módon közreadta Baranya Megye Tanácsa helyi védelmi rendeletét, Győr megyei jógii város tanácsrendeletét Győr-Gvárváros hagyományos munkáskerület városképi védelméről és Somogy megye főépítésze, a fiatalon elhunyt L.-né dr. Szabó Tünde „útmutatóját” a helyi védelemről. Az Értékmentőben közölt „mintarendeletek” más települések város- és faluvédőit is nagyban segítették saját rendeleteik kidolgozásában.

A helyi védettség módszereinek kidolgozását és a helyi védelmi technika népszerűsítését az ez időben elfogadott városrendezési tervek is előremozdították. A városrendezők asztalain az 1960-as évektől legelőbb a kiemelt fontosságéi, középkori eredeti történeti városmagok rekonstrukciójára születtek műemléki „rekonstrukciós” tervek. A történeti városrészek egészére vonatkozó, első, komplex fejlesztési tervek - Pápa, Éger, Sátoraljaújhely, Győr, Székesfehérvár műemléki belvárosának rekonstrukciós tervei - az 1970-es évek derekán készültek el. Az új szellemű, történeti szemléletű városrendezési tervek egyértelműen bizonyították, hogy a védett műemlékek és a műemléki jelentőségű területek gondos megőrzése önmagában nem elégséges: a városok, városrészek történeti arculatát csak úgy lehet megóvni, ha a meglévő, központi védelmet nem élvező épületek értékesebb részét is fenntartjuk, megújítjuk. Ezek a helyi értékkel bíró épületek hamarosan nevet is kaptak: a teivezők „helyi védettségű” épületekként - helyi műemlékként - szedték listába a megtartandó történeti épületeket.0

Szombathelyen, jellemző módon, elsőként az utcaneveket vizsgálták felül és ennek eredményeképpen 1989 és 1990 között az utcák, terek visszakapták régi, megszokott, történeti elnevezésüket. Ezzel szinte egy időben Balogh Péter építész javaslatára mozgalom indult a „helyi értékkel” bíró épületek összeíxására is.7 A helyi építészek kívánságuknak a helyi sajtóban is han77