Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)

ADATTÁR - Bartos Róbert: Rontás és gyógyítás, boszorkányság a felsőlendvai szlovéneknél a 18. századvégén, egy tanúkihallgatás alapján

nak orvoslására elhítta, amint is hogy tehene meggyógyulván azt eladta, történt azonban, hogy utána való esztendőben éppen zabaratáskor azon rab személy a fatenstül egy icce10 vajat kért volna légyen, de mivel az nem volt né- kie, nem adhatván, arra a rab asszony tőle elfordulván ily szókkal felelt vissza: „csakaj, vraizsa düsa rada bo müdála dabimi mogla datti", „várgy, várgy, ördög lelke, örömest adnál még, csak adhatnál", amint is hogy történt két hét múlva, hogy a rab személy a háza körül a fatensnak cserkelődvén,aH a fatens azon nap tett szapolásaf1 után háza mellett lévő tóban mosni kiment, és amint a mosó helyre lépett, azonnal mintha lefoirázták volna, öszverogyott és sénlődő nyavaláját, amelyben most is vagyon, kapta, olyannyira, hogy egy egész esztendeig sénlődött, [...] történt pedig azon esztendő múlva, améglen a rab szeméit magához nem hivatta, helybül sem mehetett, az hozzája jővén és őtet megkenvén és füstölvén egy kevés üdőig, annak utána jobban lett.

Történt pedig azonban, hogy esztendő múlva a fatens káposztaföldén ismét füvet szedegetvén, azon rab asszony hozzá menvén ilyképpen szólétotta meg: „no, te lám már jobban vagy, minthogy érettem küldöttéi, mégis csak segétettem rajtad”, a fatens ismét újra nagy könyörgéssel beszéllette és kérte, hogy segéljen rajta, amely kérésére eképpen felelt a rab asszony: „aki nékem jól megfizet, annak megengedek, aki pedig nem fizet, annak meg nem engedek. és énnekem vagyon olyan háromszeglető kalapos emberem, ahová én azt küldvén, az tehát aztat meg fogja gyötörni és kínozni”. Továbbá vallja azt is a fatens, hogy rab személynek tulajdon szájábul hallotta mondani, hogy Al- sószölneken is egy személyt gyógyított, és meg nem fizetett néki, oda is azon háromszeglető kalapos emberét elküldötte volna, és azonnal adósságát megfizette. Annak utána pedig a fatensnek mondván, „ ha te is engemet jól megfizetsz, tégedet is meggyógyítalak, és néked is megengedek”. Úgyszintén ta- pasztalásábul azt is vallja, hogy Csizmár Józsefnek fiával az rab személynek fia egy réten való legeltetésben mint pásztorgyerekek egy síp miatt öszvevesz- vén, írt Csizmár Józsefnek fia az rab személynek fiát megverte azt azért hogy ilyenképpen fenyegetni másoktul beszédem hallotta, mondván a fiának, „ne félj, nem sokáig fogja hajtogatni marháját", amint is hogy történt kevés üdő múlva, hogy azon Csizmáinak fia oly nyavalában és sénlődő betegségben esett, amint maga is a tanú látta és tapasztalta, hogy azon beteg gyerkőce egészen elszárodván, úgy azon nyavalában meg is holt.

[a harmadikra] Már két esztendőktül fogvást rész szerint tulajdon tapasztalásába, rész szerint pedig közhírül tudja a tanú, hogy többször nevezett rab személy némelyeket babonaságával fenyegetődni, némelyeket pedig, kik jól megfizetik, gyógyítani álnok mesterségével szokott. ”

Fogai mazvá ny.

VaML Jelzet nélküli iratok.

57