Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)
ADATTÁR - Srágli Lajos: Széchényi Zsigmond gróf egervári mezővárosi rendtartása a 18. század elejéről
Trigesimo no na Ha valamely Tűz, kitől ugyan Isten minden embert megmentsen, találna egy háztól vagy máshonnan is kigyulladni, tehát minden Ember azon legyen, hogy hamarjában odaszaladván oltani segítse a tüzet, holott pedig oda nem akar menni és őt vagy a Bíró vagy a Pulgerek hívják, s mégsem kíván engedelmeskedni, akkor akármelyik is, ha úgy találja megütni, hogy a földre esik, senkinek se, hanem csak magának tulajdoníthassa, sőt még azon felül személyében és jószágában is keményen megbüntettessék. /.../ Quadrogesimo Akik az utcákat megrútítják rút. ocsmány vizek kiöntésével vagy hamut, ga- nét, szalmát, döglött marhát, tyúkot, kutyát, macskát vagyis akárminémű dolgot kivetnek az utcára, büntettessenek meg 13 fi-. 10 den. És azon felül parancsoltassék meg nékik azon órában, hogy annak utána minden órában tisztán tartsák. Akik hasonlóképp rút sövényezéssel, palánlcokkal és vagy másféle földhányásokkal megszorosítják, büntettessenek meg fr. 6 den 5. /.../ Qunquagesimo tertio Minden Gazda Ember és Zsellér azon iparkodjék, hogy egy szablyára és puskára szert tehessen és egész Esztendő által azzal készen lehessen mindenkor, az is pedig egy jó vont vasú puska vagy inkább egy hosszú dárda légyen, valaki pedig anélkül találtatik keményen megbüntettessék. /.../” Széchényi Zsigmond 1738-ig volt az egervári birtok ura. Ebben az időszakban a mezőváros már nem mutatott igazán a mezővárosokra jellemző tulajdonságokat. A vár átalakítása, lakhatóvá tétele megtörtént, kiépült az uradalmi major, a gazdaság fejlődésnek indult. A háborúk végeztével, a vár erődítmény jellegének megszüntetésével szükségtelenné vált a kiváltságokkal rendelkező várkatonaság fenntartása. A „vitézlő rend” eltűnt, részben egyszeri! jobbággyá lett, részben elvándorolt, az elköltözöttek helyére más településekről örökös jobbágyok kerültek. Ege ívár mezőváros elkezdett újra életre kelni, de már egészen más körülmények közt, kiváltságai formálissá váltak. JEGYZETEK 1 E korszak egei vári történetét részletesen lásd Dcgré Alajos ct al: Az egervári vár története. Szerk. Lackner László. Zalaegerszeg, 1979. (továbbiakban: Degré, 1979.) 5-50. p.; Srágli Ixijos - \ Andor ImszIó: Egervár. Szerk. Srágli Lajos. Bp., 2001. 21-52. p. (Száz magyar fain könyvesháza) a Szabó ImszIó, bálijai: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. 1. köt., 1252- 1732. Bp., 1911. (továbbiakban: Szabó, 1911.) 440., 443., 679. p. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Helytörténeti Lexikon cédulái. Kazó-féle Vis. Can. 1698. 682-688. p. * Szabó, 1911. 401-404. p. 1712-1713-ban a kiilsővár és a belsővár északi szárnyának lebontásával, átalakításával tartós lakásra alkalmas barokk várkastélyt alakított ki Széchényi Zsigmond. Részleteiről Degrc, 1979. 50. p. 51
