Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2011/1 (Szombathely, 2011)
Zsámboki Árpád: „Múltunk ismerete nélkül nem épülhet jövő” – 20 éves a Vas Megyei Honismereti Egyesület
Az egyesület célzottan törekedett arra, hogy rendszeres nyilvánosságot teremtsen tagjai kutatási eredményeinek bemutatására, egy-egy honismereti műhely megismertetésére. A visszapillantás terjedelmi korlátái miatt nincs mód valamennyi, az egyesület életében fontos szerepet betöltő közgyűlésről és munkaprogramról szólni. Fontos kiemelni a kezdeti időszakot érintő, illetve a 4 éves tisztújító közgyűlések törekvéseit, döntéseit megismertetni. Az 1992. február 29-ei közgyűlésen már az egy éves munkáról adott számot az egyesület vezetősége, amelyen egyaránt szóba jöttek a pozitív eredmények és a kezdeti hiányosságok, nehézségek is. Pozitívumként említhető, hogy a vidéki körök, honismereti bázisok (Celldömölk, Szentgotthárd, Sárvár, Vasvár, Oriszentpéter, Körmend) felé nyitottá vált az egyesület figyelme, a kihelyezett találkozókon közösen mérték fel a helyi erőket és a közös feladatok tartalmi lehetőségeit. A vidéki centrumokban tett látogatások eltérő tapasztalatait vezetőségi üléseken is feldolgozták és azok figyelembevételével alakították ki az éves feladatterveket. Kiemelten foglalkoztak a honismereti továbbképzések rendszerével, a nemzetiségi honismeret fejlesztésével, a középiskolások és főiskolások bevonásának lehetőségeivel, stb. A vidéki honismereti tapasztalatok közül különösen sikeresnek ítélték a sárvári találkozót, hasonlóképpen a hosszúperesztegi eszmecserét. Ez utóbbi találkozón közös felhívást fogadtak el falukrónikák és monográfiák írásáról, a megkezdett tevékenységek folytatásáról. Az egyesület előremutató gondolkodását és cselekvését jelzi, hogy már ekkor a tervek főbb csomópontjai között jelölték meg a honfoglalás 1100., és az első magyar iskola megalapítása ezredik évfordulója tiszteletére megyei program kidolgozásának elindítását. A közgyűlés fontos érdemi döntést hozott, egységesen döntött a Honismereti Szövetséghez való csatlakozásról. Az egyesület taglétszáma folyamatosan nőtt, 1995-ben 89 egyéni és 5 kollektív tagja (a körmendi Csaba József Honismereti Egyesület, a celldö- mölki Honismereti Munkaközösség, a sárvári Honismereti Csoport, a csep- regi Honismereti Kör és a velemi Söptei Péter Mester Társaság) volt az egyesületnek. Rövidesen pártoló tagként a Vas Megyei Könyvtárosok Egyesülete is csatlakozott, ezzel számottevően erősödött a tevékenység szakmai bázisa. Optimista hangvételű, nagyobb xészt elégedettséget tükröző beszámoló hangzott el az egyesület 1997. március 22-én tartott közgyűlésén, hisz az 1996-os millecentenáriumi év bőven kínált lehetőséget a helyi és megyei cselekvésekre, a közös összefogásra és ünneplésre. Pozitívan értékelte többek között a körmendi Csaba József Honismereti Egyesület kiadói tevékenységét, értékként emelte ki, hogy elkészült a szlovéniai magyar középiskolások részére a kétnyelvű történelemkönyv. Dícsérőleg szólt a csepregi Honismereti Kör, az ikervári Honismereti Kör gondozásában kiadott kötetekről, valamint az egyesület és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület között kialakult eredményes kapcsolatról. Azt is elégedettséggel állapította meg, hogy az általános iskolások számára kiírt egyesületi pályázatokra 87 kézirat érkezett be. Jó kezdeményezésnek ítélte, hogy a balatonberényi nyári diáktáborokban 29
