Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Merklin Tímea: A szombathelyi Puskin-szobor rejtélye

tűk meg Görgey Ilonát, áld 1940-1941-ben járt oda, átfedésben Faikas Jánossal, áld 1937 és 1946 között járt az egyetemre. „Zsennyén éltek a kiskastélyban”** - emlékezett vissza a párra Káldy Lajos szombathelyi festőművész, áld Faikas Jánost a barátjának tartotta. Valóban Ilona lenne a szobor alján megörökített Helena? Feltevésünket Farkas János húga, Aranka megerősítette.

Aranka néni ma már több mint 80 éves, de ene jól emlékszili: „a talapzaton, a szoborén, a mondat Ilinek szólt”*9 - írta meg levelében, megjegyezve, hogy ő is itt volt 1950-ben Szombathelyen, mikor a szobrot felállították. Majd egy másik levélben megismétli: ,/l szobor talapzatán Helena, a sógornőm. ”M

Neki szól a szobor talpán talált felirat: „Puskin: parata est in tempore na- tivitatis amatae primae Helena nominatur”. Vagyis Puskin (szobra) a (szobrász) Helénának nevezett első szerelnie, kedvese születésnapja idején készült. Sztálin születésnapja csak ürügye volt a szoborállításnak, a szobrász valójában a kedvesének állított emlékművet. Erről pedig épp 60 évvel később értesült az utókor. így íródik át a történelem egy másik szituációban, ha fény derül egy addig rejtett, titkos információra. A szobor hivatalosan - a levéltári dokumentumok szerint - annak a tiszteletnek a kifejezésére szolgált, „amelyet a hős szovjet nép iránt érez Szombathely dolgozó népe."*9

Helena tehát Görgey Hona, Farkas János első felesége. Szerettük volna személyesen felkeresni, de sajnos későn. Tóth Csaba festőművész, tanár révén megtaláltuk Bölcsök Erzsébetet, áld épp szakdolgozatot írt a szobrász életművéről. A diáklánynak volt kapcsolata Farkas János lányával, Farkas Zsófiával, ő tájékoztatott minket arról, hogy édesanyja a nyomozásunkat megelőzően 2 hónappal, 2009 májusában meghalt.

Farkas János szobrászművészről nem sokat tud a helytörténet, pedig a Puskin-szobron kívül még hagyott más munkákat is Szombathelyen. Öt sorban emlékezik meg róla a „Képző- és iparművészek Vas megyében” című kiadvány első kötete, amelyet a Szombathelyi Szépítő Egyesi:let adott ki 1994- ben: „(Somogy sávoly, 1920. - Greensborough, 1994.) Medgyessy Ferenc figyelt fel rá, őstehetségnek tartotta. A Képzőművészeti Főiskolán Simay Imre és Sidló Feienc voltak a mesterei. 1957-ben Kanadába emigrált, majd onnan 20 év múlva az USA- ba ment. Néhány munkáját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. ”3tí Az 1 évvel később megjelent második kötet a külföldön található alkotásait is megadja.37

A szobrász nevét a Brenner parkban álló Puskin-szobor alkotójaként jegyezheti meg a nagyközönség Szombathelyen. De tudni kell, hogy ő dolgozott a szombathelyi székesegyházban a szobrok restaurálásán és újrafaragásán, mikor a 2. világháború idején bombatalálat érte az épiiletet, és megmintázta egy jelentős szombathelyi család gyermekeit, a négy Prugberger fixí közül hármat, amint ezt számon is tartja a neves család legendáriuma.

Farkas János életrajzának rekonstruálásában - részben - a Savaria Egyetemi Központ Rajzintézetében készült szakdolgozatra támaszkodhatunk, amely Bölcsök Erzsébet munkája.38 A szobrász lányát, Farkas Zsófiát kereste meg adatgyűjtés végett, illetve László Emőke, László Gyula lánya pedig édesapja levelezését bocsátotta rendelkezésére.

78