Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Kovács Eszter Katalin: Dzsentri a polgármesteri székben, avagy a tervek embere. – Mozaikok Szabó Ernő szombathelyi polgármester pályaképéhez, 1887–1892

tásáról. a pénztárnál zavarokat s szabálytalanságokat talált. [...] Ily körülmények közt az alispán Baumann József pénztárnokot állásától felfüggesztette."**1 Az 1889. november 4-ei rendkívüli városi közgyűlés Baumann József helyére Nyúl Lajos söptei körjegyzőt választotta, 91 forint 66 krajcáros fizetéssel.,<> Az alispán javaslatára a számadásokat és pénztárkönyvek egy választott bizottság — Hodossy Lajos és Grábler Sándor városi képviselő, valamint Krámer Nándor pénzügyigazgatási vezető számtiszt - közreműködésével 1886. január 1-jétől vizsgálták át. '1 A polgármester vezette 10 tagú bizottság pedig az önkormányzati szabályrendeletnek a pénztári személyzetre vonatkozó szakaszait ellenőrizte.-'8 A hosszadalmas eljárás csak a következő esztendőben fejeződött be, ettől kezdve a városi „kincstár atyamestere”, vagy ahogy néha a helyi sajtó emlegette a „város Colbertje”, Nyúl Lajos lett, aki 1909. évi figyelemfelkeltő öngyilkosságáig a pénzügyek szürke eminenciása és a regnáló polgármesterek nélkülözhetetlen jobb kezeként működött.-''’ Baumann . József volt pénztámok ellen fegyelmi eljárás indult.44

A másik kiemelt területnek az egymáshoz szorosan kapcsolódó közegészségügy és a köztisztaság kérdése számított.-'” „A közegészség s a köztisztaság tekintetében czélszerűnek tartanám, ha a főváros példájára a házi szemét kihordása hatósági közvetítéssel eszközöltessék. - mondta Szabó Ernő 1888 októberében. Ezt azonban csak bizonyos utcákra kívánta bevezetni: lényegében a belső területekre, itt a tulajdonosoknak a javaslat szerint 2 krajcárt kellett fizetniük negyedévente.-’7

Az 1889. évi állapotokat úgy jellemezte a polgármester: ,,/l közegészségi állapot a múlt évben nemcsak kielégítő, hanem mondhatnám, felette kedvező volt."™ Az 1890-ben szabályrendeletet alkottak a húsvágási, illetve a pöce- gödrök takarítása tárgyában.-'!> 1891 elején megnyitották a harmadik gyógyszertárat is.40 1892-ben pedig a temető megnagyobbítása mellett döntöttek.41

A közegészségügyi kérdést alapjában érintette az állattartással összefüggő problémák - húsellátás, az állatok terelése - újraszabályozása, ami persze még számtalan területet érintet (háztulajdonjogot, a közbirtokosságot, piaci érdeket, stb.). Az említett gondot az új állatvásártér létrehozásával kívánták orvosolni, az 1888. december 21-ei közgyűlésen határoztak erről. A szükséges munkák elvégzését Wälder Alajosra bízták.4' 1889. januárban a vásártér engedélyezésére még várattatott magára,4-’ az építkezés azonban még ebben az évben elkezdődött, sőt „uj állatvásártér szept. hó 2-án ünnepélyesen megnyitva és a forgalomnak átadva lett."*4

Hosszas viták után az 1889. évi márciusi közgyűlésen született meg a végleges döntés a sertés kondának és a marha gulyának bizonyos utcákon való áthajtásának betiltásáról, a kecskecsordák terelését pedig megtiltották.45 Az augusztusi vármegyegyűlésen Reiszig Ede alispán javaslatára meggátolták az idegen állatok átterelését is a főutcákon.4<>

A város lendületesebb fejlődését mutatta az új utcák nyitása és világítással történő ellátása. A Király utca és a vasút közötti új városrész utcanyitásá41