Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/2 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Kelemen Attila György: Adatok a Szombathelyi Pohl E. és Fiai Gépgyár történetéhez, 1856–1931

olaj motort, a POHLUS-t. 1900-tól egészen az 1931. évi felszámolásig gyártottak Ids- és nagyteljesítményű turbinákat. Ez azért is fontos a gyár életében, mert saját fejlesztésű szerkezeteket állítottak elő a Francis-turbina mintájára. Itt ki kell emelni a turbinaosztály vezető mérnökének, Wallner Jánosnak a nevét. O 1900- ban kapta kézhez a tanulmányi bizonyítványát, amelyet a Német Malomiskolában, Dippoldiswalde-ben érdemelt ki. Már ebben az évben a - szintén szombathelyi telephelyű - Mayer Gépgyárnál dolgozott mint a turbinákért felelős mérnök.20 Vitathatatlan, hogy a gyár különös figyelmet fordított a turbinák mellett a malomberendezések gyártására. Csakúgy, mint a gazdasági gépeknél és a turbináknál is, a malomberendezések esetében is megrendelésre értékesített a gyár. Ezen berendezések egyes gépeinek bemutatásához, és azok működésének prezentálásához hozták létre a fent említett termékkatalógust. A gabona tisztítására, őrlésére, az őrlemény szellőztetésére, porszűrésére és osztályozására, és legvégül a zsákolási munkafolyamatra egyaránt készítettek munkagépeket.

Az 1900-as években egyre nagyobb teret hódító elektromosság a Pohl gépgyárban is megmutatkozott. Nemcsali alkalmazták az egyenáramú dinamógépeket, kapcsolókat, világítótesteket és wolframlámpákat, hanem értékesítették is azokat.

1909 májusától a gyár felvette üzemébe a téglagyári berendezések gépeinek előállítását: homyos zsindely- és falitégla-sajtó, agyagmetszőgép, agyagfúró- és hengerlőlap, csavaros kézi és utánsajtó, iszapológép, láncos- és kötélfelvonó, leeresztőgép, teljes körkemenceberendezés, téglagyári iparvágány. Ezen a területen külföldi speciális gyári szakmérnökökkel dolgoztak.

Alihoz, hogy a Pohl gépgyár eljuttassa termékeit és berendezéseit a vásárlók felé, több mód is kínálkozott. Egyrészt a helyi sajtóban - Vasvármegye, Szombat- helyi Újság, Vasmegyei Lapok, Szombathelyi Friss Újság - jelentettek meg hirdetéseket. Ezekkel a reklámfelületekkel leginkább a helyi piac megteremtését irányozták meg. A környező vármegyékben pedig iparkiállítások során vették célba a regionális piaclehetőségeket. A szomszédos országokban elsősorban idegen nyelvű termékkatalógusokkal öregbítették a gyár hírnevét. A Pohl E. és Fiai Gépgyárral kapcsolatban konkrét megrendelések a turbinákra vonatkozólag maradtak fenn.21 A piaci bázist a Dunántúl, a mai Szlovákia és Burgenland jelentette. A megrendelő helységek közül a legjelentősebbek: Brassó (ma: Brasov, Románia), Torda (ma: Turda, Románia), Técső (nra: Tyacsiv, Ukrajna), Novigrad (ma: Novigrad, Horvátország), Krizevac (nra: Krizevac, Szerbia), Alsólendva (ma: Lendava, Szlovénia); Rimabánya (ma: Rimavská Bana, Szlovákia), Alsóőr (ma: Unterwart, Ausztria), Léka (ma: Lockenharts, Ausztria) és Alsópulya (ma: Unterpullendorf, Ausztria).

1914 után beállt a stagnálódási folyamat. Állandó számú megrendelések érkeztek évente, így ezen időszakban a gépgyár biztos felvevő piaccal rendelkezett. Azonban az agrártársadalom vásárlóerejétől, beruházási hajlandóságától függő mezőgazdasági gépgyártás a világgazdasági válság idején kritikus helyzetbe került. Az egyre szélesebbre nyíló agrárolló tovább rontotta a mezőgazdasági gépgyártás esélyeit. A bütokosok nem csupán az új beszerzésektől tartózkodtak, hanem a meglévő gépek egy részét leállították, mert a dráguló üzemanyagok és a csökkenő mezőgazdasági munkabérek miatt a használatukat nem tartották kifizetődőnek.

32