Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Sulyok Izabella: A „zsidókérdés megoldása” Vas vármegyében a népbírósági perek tükrében
zetés foglalkozik a gettó felállításának gondolatával.74 Ez valójában nem bizonyítja, hogy a polgármester az országos rendelet megjelenése előtt járt volna el. Ugyanakkor a polgármester már május 2-án kérte az alispántól a zsidók kijelölt házakba való költöztetését, hogy így enyhítsenek a súlyos lakáshiányon.75 Azonban még ez a lépése sem tekinthető az országos rendeletet megelőzőnek, ugyanis a zsidók gettóba tömörítésére az 1944. április 28-án megjelent 1610/1944. M. E. sz. rendelet adott lehetőséget.70 A gettók felállítását Vas vármegye területén az alispán 1944. május 6-án rendelte el. Az intézkedésről ugyanazon a napon azon az értekezleten döntöttek, amelyen részt vett az alispán, valamennyi járási főszolgabíró és polgár- mester, valamint a rendőrség és a csendőrség képviselői. Itt határozták el, hogy az 1610/1944. M. E. sz. rendelet alapján a vármegye területén gettókba tömörítik a zsidókat. Az alispáni rendelet a gettóba költöztetés határidejét május 12-ben határozta meg.77 A polgármester a zsidókat eredetileg a város különböző pontjain álló, zsidók tulajdonában lévő házakban akarta elhelyezni, ez azonban ellentmondott az alispáni rendelet céljának. Az is felmerült, hogy a zsidókat barakkokban helyezik el.78 A gettó céljára végül Deutsch Artúr Schey Fiilöp utca 8. sz. alatti házát és a Futura gabonaraktárát jelölték ki.79 A népbírósági tárgyalás során Gyöngyös Endre elismerte, hogy valóban foglalkozott a gettó felállításának gondolatával, ahogy az a Kőszegi Hírek cikkében olvasható volt. Hozzátette azonban, hogy a gettó kijelölése kapcsán előzetesen egyeztetett a helyi zsidókkal, magához hívatta a rabbit80 és a hitközség vezetőit,81 közölte velük, hogy valószínűleg gettót állítanak fel. A polgármester vallomása szerint „megtárgyalta velük, hogy hol és miként volna legalkalmasabb a gettó felállítása. ”8a Ez utóbbi állítással kapcsolatban a tárgyaláson több tanú, köztük Márkus Bemát és Schwarcz Jenő is azt vallotta, hogy Gyöngyös előre tájékoztatta őket a gettó megszervezésének tervéről.83 Az előzetes egyeztetés ellenére nem sikerült a „legalkalmasabb” megoldást megtalálni a gettó felállítása kapcsán. A tanúvallomások szerint ugyanis rövidesen felmerült a gettó kibővítésének szükségessége. Erre a célra feltehetően Farkas Mária újpesti lakos kőszegi ingatlanát vették volna igénybe.84 A tanúk egybehangzóan állították, hogy a bővítésre a nyilasok ellenállása miatt nem került sor.85 Ez az állítás azonban nem tűnik hihetőnek. A gettót az alispán rendeletének engedelmeskedve a polgármester szervezte meg, erre a célra ingatlanokat igénybe vehetett, azt a nyilasok törvényes eszközökkel nem akadályozhatták meg. Az egykori rendőrkapitány vallomása szerint a nyálasok és Gyöngyös Endre között valóban komoly ellentétek voltak, és a nyilasok megpróbálták elérni a rendőrségen, hogy tartóztassák le Gyöngyöst, de csak az októberi nyilas hatalomátvétel után nyugdíjazták.80 Farkas Mária tiltakozása sem akadályozhatta meg a gettó bővítését, ugyanis a Futura is tiltakozott a gabonaraktáruk igénybevétele ellen, a polgármester mégis elrendelte.87 Valószínűsíthetjük, hogy Gyöngyös Endre tett bizonyos lépéseket a gettó kibővítése érdekében, de mielőtt eredményt érhetett volna el, a gettó lakóit 70
