Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Sulyok Izabella: A „zsidókérdés megoldása” Vas vármegyében a népbírósági perek tükrében
azonban csak úgy hozhatók meg, ha előtte ehhez a minisztérium telefonon hozzájárult és csak abban az esetben, ha az üzletek árukészletének megőrzése más módon nem lenne biztosítható.59 Mészáros Hugó a Palkó István elleni per során tanúként, majd később vádlottként is kitért arra, milyen körülmények között jutott el hozzá a távirat. Palkó perében azt vallotta, az újságokból értesült arról, hogy más városokban, pl. Keszthelyen és Zalaegerszegen, lezárták a zsidó üzleteket. Kíváncsi lett arra, milyen rendelet alapján tették ezt meg, hosszan kutatta, hogy érkezett-e erre vonatkozóan bármilyen utasítás, vagy rendelet Szombathelyre.00 Végül előkerült a távirat, amit ő határozott utasításként értelmezett és hozzáláttak az üzletek lezárásához. A polgármestert tehát saját bevallása szerint a kíváncsiság vezérelte. Némileg eltérő módon emlékezett vissza az eseményekre a saját perében. Itt már azt állította, hogy a németek sorozatosan fizetés nélkül távoztak az üzletekből, ő azonban próbált a zsidók védelmében lépéseket tenni, és amikor olvasta a lapokban, hogy Keszthelyen már lezárták a zsidók üzleteit, úgy vélte, ez jó megoldás lehet a zsidók árukészletének védelme érdekében és ezért kezdte el kerestetni a táviratot.01 Mészáros azt már nem említette meg, hogy az üzlettulajdonosok így is elveszítették árukészletüket, vagyis közreműködése aligha nevezhető segítségnek. Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a német katonák valóban fosztogattak volna a zsidó üzletekben. Pia történtek is ilyen esetek, azok valószínűleg nem voltak tömegesek, mivel Mészáros Hugó Palkó perében ezt meg sem említette egyébként részletes vallomásában, illetve a tanúk sem tudtak ilyen esetekről. Azt viszont tudjuk, hogy a németek igen furcsa kívánságokkal zaklatták a megszállás után megalakult Zsidó Tanácsot.oa Többek között kértek horogkeresztes zászlót és női fehérneműt (160 cm magas nő részére).05 Az említett távirat rendelkezéseit az április 16-án megjelent 1600/1944. M. E. sz. kormányrendelet módosította. A rendelet a zsidókat csak vagyonuk bejelentésére kötelezte, azt zár alá nem lehetett/kellett venni. Ennek értelmében az üzletek árukészletét fel kellett volna oldani a zár alól.*11 Szombathelyen azonban az üzletek árukészlete továbbra is zár alatt maradt. Mészáros Hugó polgármester semmit nem tett ebben az ügyben. Sem Mészáros, sem Palkó népbírósági peréből nem derül ki, miért. Az eset rávilágít arra, hogy Mészáros Hugó - hasonlóan a zsidók strandfürdőből történő kitiltásához és az 1942. évi XV. te. végrehajtásához - a „zsidókérdés megoldása” során nem félt túlszárnyalni a törvényeket és a miniszteri rendeleteket, valamint arra, hogy meglehetősen nagy mozgástere volt a zsidóellenes intézkedéseket illetően. Hivatali működése alatt egyszer sem vonták felelősségre a rendeletek végrehajtása, illetve végre nem hajtása miatt.05 Népbírósági perében Palkó István az üzletek lezárása kapcsán teljesen jogosan azzal védekezett, hogy csak a polgármester utasításait hajtotta végre, a szombathelyi népbíróság mégis bűnösnek találta. Az ítélet indoklása szerint Palkónak jogában állt volna a törvénytelen utasítás végrehajtását megtagadni.00 Mészáros Hugó ügyében pedig a népbúóság azt állapította meg, hogy Mészáros az üzletek 68
