Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)
ADATTÁR - Sulyok Izabella: A „zsidókérdés megoldása” Vas vármegyében a népbírósági perek tükrében
Gyöngyös tagadta, hogy elrendelte volna az üzletek megkülönböztetését. Azt is hozzátette, hogy erre nem is lett volna szükség, mivel 1938-1939-ben minden kereskedőnek igazolnia kellett származását.*0 Bár Gyöngyös érvelése önmagában nem bizonyítja az ártatlanságát - Gyöngyös logikáját követve a sárga csillag viselésének elrendelésére sem lett volna szükség -. ebben a vádpontban is ártatlannak találták. A népügyész ugyanis sem tanúkkal, sem dokumentumokkal nem tudta alátámasztani a vádat.47 E vádpont esetében is nehezen érthető, hogy hogyan kerülhetett bele a vádiratba minden bizonyíték nélkül. Gyöngyös Endre perében a zsidókérdéssel kapcsolatos vádpontok közül a tárgyaláson a legnagyobb figyelmet az a pont kapta, amely szerint a kőszegi laktanyában megtiltotta a kantinosoknak, hogy péksüteményt szolgáltassanak ki a zsidó munkaszolgálatosoknak.4* Kőszegen működött a III. Közérdekű Honvéd Munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoksága pótkeretének székhelye. Tömeges bevonulásokra 1942 júniusában és novemberében, 1943. április-májusban, valamint 1944 májusában került sor.49 Ami Gyöngyös Endre szerepét illeti, a tárgyaláson azt vallotta, hogy Gyürkey György alezredes 1942-ben azzal kereste fel, hogy lenne-e valami munka a munkaszolgálatosok számára. Ekkor készült a MAV-üdülőtelep- hez vezető út. A munkaszolgálatosok egy része bekapcsolódott az útépítésbe. Gyöngyös saját állítása szerint többször meglátogatta a munkaszolgálatosokat, javított az élelmezésen, és amikor az idő hidegebbre fordult, szállás céljára átengedett két üdülőt, hogy ne kelljen a munkaszolgálatosoknak naponta 4 kilométert gyalogolniuk, egy részüket pedig a Hámori-erdőben barakkokban helyezték el.50 Gyöngyös vallomása egybevág a meghallgatott tanúk vallomásával, akik egybehangzóan állították, hogy a polgármester igyekezett javítani a munkaszolgálatosok helyzetén. Pető Antal, áld 1944-ben erdőgazdaságot vezetett Kőszegen, arról számolt be, hogy a polgármester intézkedett, hogy a város adjon babot és lencsét a munkaszolgálatosoknak, Pető azt állította, hogy a polgármester egy szekeret is a munkaszolgálatosok rendelkezésére bocsátott, hogy azzal élelmet szerezzenek maguknak.51 Gyöngyös Endre munkaszolgálatosokkal szembeni magatartása kapcsán a legnagyobb vitát Weiss György mérnök tanúvallomása váltotta ki, aki önként jelentkezett tanúnak. Weiss 1943-ban parcellázási munkákat végzett a Hörmann-forrásoknál. A polgármester Weiss mellé beosztott még 10-12 munkaszolgálatost. A tárgyaláson Weiss azt állította, hogy ezeknek a munkaszolgálatosoknak szinte nem is volt munkájuk, csak a műszereket hordták utána. Az útépítési munkákhoz vezényelt munkaszolgálatosok helyzetével kapcsolatban megemlítette, hogy a honvédségtől szekéren vittek élelmet.52 Weiss Györgyöt az Új Vasvármegye című szociáldemokrata lap élesen bírálta a vallomása miatt, amellyel Gyöngyös Endrét védte. A cikk alapján az ííjság nem a munkaszolgálatosokkal szembeni bánásmódot sérelmezte elsősorban, hanem a volt polgármester cikkeit, amelyekben többször támadta a kommunistákat és a szociáldemokratákat. Érvelésük szerint: „Az a tény, hogy 66
