Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)

ADATTÁR - Zsámboki Árpád: A falumért, Iváncért teszem. Beszélgetés Gyarmati Tibomé polgármesterrel

dos tanácsi székhelyközség irányítása alá tartozott. 1990-ben választottak első ízben Iváné polgármesterévé, bemutatkozásomkor a következőket vállaltam: „Iváncon születtem és itt szeretnék jót, hasznosat tenni a falumért!” Sajnos, a települési besorolás negatív hatásai minden területen érezhetőek voltak, ebből az állapotából kellett szisztematikus munkával községünket kiemelni.

„Élhetőbb falut szeretnénk!” - hangzott sokak ajkáról az induláskor. Önkormányzatunk képviselő-testületével erőn felüli feladatra vállalkoztunk, átfogó fejlesztési programot készítettünk, amely elsődlegesen a kitörést szolgálta, majd a fejlődést és fejlesztést alapozta meg.

Mit kell tudnia az érdeklődőnek Ivánéról, erről a kedves „ virágos " faluról, az „Őrség kapujáról”? Mutassa be röviden a jeles emberek szülőhelyét, családok birtokközpontját!

Iváné az „Őrség kapujaként” él a köztudatban, a 8-as számú főútvonalról leágazó, az Őrségbe vezető út, az Országos Kék Túra útvonalon található. Első okleveles említése 1237-ből ismert. A középkorban az Ajakos, majd a 15. században a környék településeit birtokló Ivánczy család innen származtatta nemesi előnevét. A 17. századtól a Sigray család lakhelye. Kastélyát Sigray Károly báró építtette 1745-ben, barokk stílusban. A kastélyt övező gyönyörű parkban virágzik Magyarország legnagyobb, messze földön híres tulipánfája, amely közel 6 méter körméretű és tavasszal csodálatos látványt nyújt. A falunk emblémája is lehetne a magyar szecesszió remeke, az 1913-ban épült templom Hendrick Antal tervei szerint, aki Koós Károly zebegényi templomát tekintette mintának. Településünk természeti szépségeivel, adottságaival, sajátos településszerkezetével a rábai vadvízi evezősök és a bakancsos túrázók kedvelt célpontja, pihenőhelye. A közelmúltban készült tanulmány falunkról az alábbi jellemzést adja: ,„4 település, mint »az Őrség kapuja» már az első látogatáskor kitűnik jellegzetes arculatával. Az osztrák településekhez hasonlóan rendezett, virágos kép tárul a faluba érkezők szeme elé. ” Ezt az állapotot 1996-ban a civil szervezetek összefogásával, a falu lelkes és virágszerető lányai, asszonyai önkéntes munkájával teremtettük meg, s azóta is őrzi esztétikus arculatát és vendégfogadó miliőjét településünk. Rendezett, tiszta falu Ivánc, növekvő zöld területekkel, virágos ablakokkal és útszélekkel, tájbaillő eligazító táblákkal. Jó érzéssel említem közös összefogásunk eredményeit, amelyekre faluközösségünk igen büszke. 1997-ben a kistérség „Legszebb települése” címet kaptuk, 1999-ben a „Főkertészek nívódíját” érdemeltük ki. 2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal Környezetvédő Bizottsága Védnöki díjában részesültünk. 2002-ben a „Virágos Magyarország” mozgalom „falvak versenyében” az I. díjat hódítottuk el, amely feljogosított bennünket, hogy Ivánc képviselje hazánkat a falvak kategóriájában, az európai megmérettetésben. (6000 szál virágot ültettünk szét a településen.) 2003-ban az Európai Unió 11 országának képviselője érkezett falunkba a településképi szemlére. Nagy öröm, hogy falunknak sikerült az európai élmezőnyben is helyt állnia, bronz fokozatot nyertünk. Ezek az eredmények tovább lelkesítettek bennünket, napjainkban is virágos környezet és rendezett falukép várja a vendége36