Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2010/1 (Szombathely, 2010)

JUBEUEIM. 50 ÉVES A HONISMERETI MOZGALOM 38. Országos Honismereti Akadémia. Kőszeg, 2010. június 28–július 2. - A szülőföld vonzásában. – 11 vasi helytörténész gondolatai a honismereti mozgalom múltjáról és jelenéről

K. K. É.: Ha a fiatalabb korosztályt sikerülne megnyerni a mozgalomnak, akkor közülük biztosan akad, alti megszereti a honismereti munkát. Sajnos, a pedagógusok nagy része sem érez ösztönzést az ilyen típusú munka iránt, ezért nem tudják beoltani vele tanítványaikat sem. Ennek okát főleg nem a módszertani felkészületlenségben látom, hanem hogy a tanulmányok befejezése után kevesen kerülnek vissza abba a közegbe, településre, ahonnan jöttek, az új helyen pedig sokára alakul ki az a kötődés, hogy aktívan bekapcsolódjanak a helyi honismereti tevékenységbe. Addig pedig, amíg a pedagógus nem elkötelezettje ennek a tevékenységnek, tovább sem tudja adni az ez iránt való igényt.

P. Gy.: Különösen a mai elidegenedett társadalomban fontos ez a mozgalom, ez a szolgálat. Résztvevői akkor lesznek többen, ha a fiatalok olyan nevelést kapnak - általános, középiskola, felsőoktatás -, ami a haza, a múlt hiteles megismerését természetesnek taxija és egyúttal örömet is szerez ez a tevékenység.

Sz. F.: Szükség lenne erre a „szolgálatra” a falvak történetének hiteles megírására. Ezért többet tehetnének a felsőfokú oktatási intézmények is, hiányzik a fiatalok megfertőzése!

Sz. V. M.: Az állhatatos helytörténészekre napjainkban s a jövőben is nagy szükség lenne. Az értékmentő, hagyományőrző tevékenységet végzők példát mutathatnak szűkebb környezetüknek, falujuk, városuk, megyéjük lakosságának is. Ösztönzést adhatnak, hogy tegyen a lakosság a környezet védelméért, kixtassák, konzerválják múltunk értékeit. Hívják fel az illetékesek figyelmét a védendő épített és természeti értékekre.

A fiatalok hozzáállása a honismereti munkához csupa-csupa negatívum. A tanulók nem ismerik városuk múltját. Ezért elsősorban a Minisztérium hibáztatható. A tanrendbe be kellene iktatni a helytörténet tanítását, de nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is. Kivinni a helyszínié az ifjúságot.

W. L.: Nehéz kérdés, de napjainkban is szükséges a szolgálat a társadalomban. Egy önkoimányzati tagra hasonlóan rengeteg feladat hárul, de kezelni szükséges, ha a honismereti körben bomlás jelei mutatkoznak. Szombathely főtere megszépült a Belsikátorxal együtt. De megjelentek a csúfos falfirkák is. Valószínű, hogy nem a magamfajta 80 éves bácsik festették oda Szulejmán szultán névjegyeit. Azok a mesterek, akik széppé varázsolták az utcácskákat, vajon mit érezhetnek, ha arra vezet irtjuk? A patrióta mester beleadta teljes lelkét, hogy szép legyen, nem az idő vasfoga tette tönkre, ebben egészen biztos vagyok. Egyes iskolák tanulói tanárveréssel is foglalkoznak. Ha én egy kutyát megijesztek, börtönbe csuknak; ha egy szál hóvirágot a nőnapra, a saját kertemből letépek, 10.000, azaz tízezer forintra büntetnek. Bizonyosan megintik a tanárverő tanulót, de az ejnye-bejnye már nem hatásos, ebben biztos vagyok.

24