Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
Gróf László: 200 éve hunyt el Kenedics József (1756–1809) geometra, az első nyomtatott Vas vármegyei közigazgatási és a szombathelyi egyházmegyei térkép alkotója
A finoman vonalkázott hegyrajz kitünően tükrözi a terület domborzatát. A hegyek közül a „Vas hegy” és a „Ság hegy” van megnevezve, a velemi dombon pedig „S. Vid” kápolna. Sárvártól délkeletre a hatalmas kiterjedésű „Farkasok erdeje” terül el, amely az akkori 100.000 hektárról14 mára már 1/3-ra zsugorodott, s amelyet - mint a térség többi erdőségét is - felülnézeti lombfa jelenít meg. A megművelés alatt lévő szántóföldeket barázdaszerű vonalkázással, a folyók, és patakok árterületét, valamint a legelőket harántvonalas kitöltéssel adja meg. A térkép feltünteti a postautakat („Via Postalis”) és a közutakat („Via Publica”), a településeket összekötő földutakat csak pontozott vonal érzékelteti, de azt sem minden esetben. Sárvártól nyugatra a „Via Romanorum”, azaz az egykori Borostyánkőút maradványa is látható, amely nyári száraz időben még most is kivehető a szántóföld elszíneződésében. A településeket utca-soros házakkal, a templomos falvakat toronnyal ábrázolja, feltehetően helyszini felmérés alapján. A postaállomásokat a vármegye területén (Kőszeg, Szombathely, Körmend) és a szomszédos Zala vármegyében (Lövő), valamint az országhatáron kívül Stájerországban (Fürsten- feld/Fölöstöm) is postakürt szimbolizálja.15 A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE TÉRKÉPE, 1807 A magyar polgári térképészét 18. századi fejlődését a megyetérképek jelezték és jelentették, rögzítve a vármegye topográfiáját és közigazgatási beosztását. Az egyházmegyei térképek - bár tartalmukban és kivitelezésükben nagyon hasonlítanak az előbbiekhez -, a rajtuk lévő településeket nem közigazgatási, hanem egyházi rangjuknak megfelelően jelenítik meg. Kenedics József a szombathelyi római katolikus egyházmegyét bemutató térképe 1807-ben jelent meg. Vármegyetérképének kiadása óta közel negyedszázad telt el, s ezt már magyar metsző, a debreceni „rézmetsző diákok” soraiból kikerült16 Karacs Ferenc (1770-1838) véste rézbe, s aki 2 évvel korábban Lipszky János (1766-1826) kilenc lapból álló, művészi kivitelezésű „Mappa Generalis Hungáriáé...” című Magyarország térképét metszette, s akinek számos más hazai és külföldi térkép is fémjelzi munkásságát. Neve a térkép lemezének jobb alsó szélén található: Karacs Ferencz metszette Pesten, 1807. A méreteiben kisebb (614 x 855 mm), 1:180.000 méretarányú, nyugati tájolású térkép feltünteti nemcsak a római katolikus egyház, hanem más felekezetek templomait és imaházait is. Ezeket a térkép bal felső sarkában elhelyezett, ovális díszkeretbe foglalt latin nyelvű jelmagyarázat ismerteti, míg a jobb felső sarokban lévő táblázat az egyházmegye felekezeti megoszlását közli a hat főesperességben működő 15 esperesi kerületre vonatkozóan. Az egyházközségeket apró körök jelölik, a körökhöz rajzolt egy és kéttornyú templomrajzok a település egyházi hierarchiában elfoglalt helyét fejezi ki. A térkép vízrajza méretarányos, domborzata finoman hemyóvonalkázott. Az erdőségeket kis facsoportok jelzik. Megadja az ország- és vármegyehatárokat, azok neveit, továbbá a postautakat és mellettük a postaállomásokat. 8
