Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mátrai Zsófia: A Körmendi Városi Bíróság épülete – A szecessziós stílus emléke a 20. század elejéről

Az udvari homlokzatot elsősorban a Jablonszky-féle tervek alapján ismertetném. Az épület két oldalszárnya által közrefogott középső részben szintén kialakításra került egy középrizalit két tengellyel, amelytől jobbra és balra további egy-egy tengely következik. Az udvari homlokzat összes ablaka szegmensíves záródású, téglasáv keretezi őket, s téglasáv emeli ki a rizalitot és az attikát is. A rizalitban kialakított ablakok a többi ablaktól eltérő magasságban helyezkedik el, és méretük is más, alul pinceablak-szerű nyílások láthatóak, felettük pedig a szokottnál magasabb ablakok vannak. Az oldalsó épületszámyak ablakai közt van, ami keskenyebb a szokottnál.

A telken az udvar felől további, stílusukban hasonló épületrészek kaptak helyet, déli oldalon az egykori fogháznak helyet adó épület áll. A bírósági épület nyugati szárnyához közvetlenül csatlakozik egy hasonló homlokzati kialakítású, földszintes, négyaxisos épület.

Az épület sima, vakolt felületeit kissé tört, fehéres árnyalatúra színezték, ami kontrasztot képez a téglák vörösével és a durvább felületű terméskő lábazattal.

A Vas Megyei Levéltárban őrzik az épület tervein túl az épületre vonatkozó építési engedély kérelmet, a helyszíni tárgyalás jegyzőkönyvét és az építési telek leírását is.11 Az építési engedély megadásához szükséges helyszíni tárgyalásra 1913. március 17-én került sor „... Körmend nagy község elöljárósága, Sipos Antal uradalmi főerdész, Láng Rezső, Reichenfeld Dávid szomszédok, Tűzoltó parancsnokság helyben, mégis Krenner Jenő és Láng Ignácz szombathelyi lakos vállalkozók ...”12 részvételével. A tárgyalás során a tervrajzokat a nagyközség képviselőinek javaslatára úgy módosították, hogy a tervezett épület homlokzatai a környező épületek homlokzataival egy vonalba essenek. A megjelentek közül csupán Reichenfeld Dávidnak voltak fenntartásai az építkezéssel kapcsolatban. Mivel „a Sóház utczában nagyobb látogatottságnak örvendő korcsma helyisége”13 volt, aggódott, hogy az építkezés során fellépő közlekedési nehézségek, a Dénes Lajos utcza útszűkülete hátrányosan fogja érinteni üzletének forgalmát. Kifogását és kilátásba helyezett kárpótlási igényét elutasították a nagyközség képviselő testületének 3273/4/ 909. számú rendelete alapján, amelynek nyomán a kincstár szabadon rendelkezett a szóban forgó terület felett. Megnyugtatták továbbá, hogy az építkezés, egy reprezentatív épület közelsége inkább javára fog válni üzlete forgalmának. Reichenfeld végül nem tett kifogást az építkezés ellen.

Az épület homlokzati módosításait a különböző időszakokból származó képeslapok összevetésével követhetjük nyomon. Egy 20. század eleji képeslap az épület homlokzatának eredeti állapotát mutatja.14 A tetőn még látható két háromszögletű padlásablak, amelyek Jablonszky tervein is szerepelnek. A főhomlokzat középrizalitját díszítő magyar kerámia országcímer alatt a KIR. JÁRÁSBÍRÓSÁG felirat volt olvasható. A Jablonszky tervezte tetőgerinc díszek megvalósulásának nincs nyoma a képen. Az 1945-ben levetetett díszes címer 1989-ig kútba dobva hevert.15 Ekkor Komjáthy Kálmán kezdeményezésére kiemelték a kútból, s visszahelyezték eredeti helyére.

74