Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mátrai Zsófia: A Körmendi Városi Bíróság épülete – A szecessziós stílus emléke a 20. század elejéről

Az épület kétszintes, összetett formájú kontyolt cseréptető fedi. Északi irányba néző főhomlokzata középrizalittal és sarokrizalitokkal van ellátva, attika fal zárja. Középrizalitja kissé előre ugrik, két, az épület mindkét szintjén végigfutó, s az attikában végződő téglaburkolatú, trapézhoz hasonló alaprajzú, hangsúlyos pillér övezi. Felette háromszögletű oromfal emelkedik. A sa- rokrizalitokat az oldalsó axisok és az attika fal föléjük eső részének hangsúlyozásával, valamint az axisokat közrefogó, az épület egészén végigfutó tégla- sávokkal emelték ki. Az épület főhomlokzata kilenc axisos, amelyből három a középrizalitba, egy-egy a sarokrizalitokba, s kettő-kettő a rizalitok közé esik. Lábazata durván, kváderköves burkolata körbefut az épület egészén, és az ablakok alatt felnyúlik a parapetfal teljes hosszán. A középső axisban nyíló kaput is ez a szürkés árnyalatú kő burkolat futja körül. A kétszámyas, szegmensívvel zárt kapu mellett két oldalt enyhén a kapu irányába tartó kősáv fut fel, a kapu felett egy sor kő szegmensívet alkot, majd e felett két keskenyebb által közrefogott szélesebb, harmadik terméskő ív zárja a kapuzatot. A földszinti ablakok szegmensívesek, köztük a terméskő lábazat felső vonalától magasságuk kétharmadáig a falat burkoló téglaburkolat húzódik fel. A tégla díszítés ezután az ablaknyílások keretezéseként fut körbe: kétoldalt egy-egy sor tégla fut fel, és a második szint félköríves záródású ablakai felett összekanyarodnak. A két téglasor közé a földszinti ablakok fölé egy szegmensíves téglasor is beékelődik. Az ablakok zárókövei helyén hangsúlyosabb téglaberakás található. A két szint ablakai és a téglasávok közt kialakult felületeken egy-egy íves és egyenes vonalak határolta tábla került elhelyezésre. Téglasor húzódik az emeleti ablakok közt is a vállvonal magasságában. Az ablakok szélessége az egész épületen egységes, kivételt csak a sarokrizalitok ablakai képeznek, melyek szélesebbek, s ily módon teszik hangsúlyossá a ri- zalitokat. Az épületet felfelé lépcsőzetesen előreugratott téglasorokból kialakított párkányzat zárja, amely a középrizalitban egyszerű téglasávvá redukálódik. E fölött attika húzódik, amelyen az egyes axisok hangsúlyozása végedt további téglasávos és Zsolnay kerámiás növényi omamentális díszítő elemek sorakoznak. Az attika lezárása íves és egyenes vonalak variálásából van kialakítva, és további hangsúlyokat jelölnek ki a sarokrizalitoknál, illetve erősítik a rizalitok közé eső két-két axis közét. A középrizalit magas, háromszögletű oromzata szintén téglasávokkal, továbbá lemeztagok hálózatával van tagolva, legfelül a magyar címer, alul kerámia omamensek díszítik.

Az épület főhomlokzatához az oldalhomlokzatok derékszög helyett egy- egy keskeny, a főhomlokzattal 45°-ban záródó falsáwal kapcsolódnak, melyet felfutó téglasávok határolnak.

A keleti oldalhomlokzat nyolcaxisos, díszítési és tagolási rendszere lényegében megegyezik a főhomlokzatiéval, de hangsúlyosabb kiemelésre, az attika kerámia omamensekkel való díszítésére már csak a főhomlokzat felé eső, a sarokrizalit részét képző oldalsó axisban figyelhetünk fel. Ehhez hasonló módon került megépítésre a nyugati oldalhomlokzat is.

72