Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/3 (Szombathely, 2009)
Kiss Mária: „Adj nekem lelkeket, minden mást vegyél el!” – A szalézi rend szombathelyi letelepedésének 80. évfordulója
szertartást Wallner .József1’5 végezte, Antal János56 tartományfőnök jelenlétében.57 Az istentiszteleteket 1935-től itt tartották. Az építkezés befejezése után, 1938. junius 4-én szentelte fel Hlond Ágoston, szalézi szerzetes, Lengyelország bíboros prímása, Szent Kvirin tiszteletére.58 A templom felszentelése után kezdődött el a torony építése. A háborús évek, az azt követő gazdasági viszonyok lassították, és részben meggátolták az eredeti terv megvalósítását. A templom ókeresztény és román stílusjegyek felhasználásával készült. Belső tere bazilikális elrendezésű. Szent Kviiin-templom építészeti értékeit tekintve országos viszonylatban is számottevő a korabeli templomok között. Harangtornya az itáliai, elsősorban lombard campanilékre emlékeztet. A szaléziak plébánia temploma valójában adományokból épült, ezért is húzódott el évekig az építkezés. Adám László buzgósága, kitartása, leleményessége volt a motoija ennek a szép templom megvalósításának. Teste a templom kriptájában pihen. Az 1930-ban létesített plébániának nemcsak új Isten háza készült, hanem épült a lelkek temploma is. Az egyre gyarapodó lélekszámú plébánián sorra alakultak a kisbuzgalmi egyesületek: Jézus Szíve testőrség, Karitász, Mária kongregáció, Credo, Szalézi Ifjúsági Actio Catolica (SZLAC), Dolgozó Lányok Egyesülete, Don Bosco Kör, Szívgárda. Az intézetben lakó növendékek az Immaculata, és a Szent József Egyesület tagjai voltak. A plébánia karitatív munkája kiemelkedő volt. Rendszeressé vált a téli ebédeltetési akció, 100-150 személy kapott naponta meleg ételt a téli hónapokban. A rászoruló családokat rendszeresen és alkalomszerűen segítették. Ünnepek alkalmával megvendégelték a plébánia szegényeit, nem egy esetben 200 fő kapott ebédet, vacsorát a kiosztott ajándék mellé. Adám László igazgató újságcikkek sorozatát jelentette meg társadalmi kérdésekről, a szegények megsegítéséről. Számos egyesület vezetőségi tagjának választotta, ahol mindig szót emelt a szegények, elhagyatottak érdekében. A hitélet gondozása mellett a szalézi atyák gondot fordítottak a színvonalas, keresztény művelődés megteremtésére is. Népművelődési előadás-sorozatok hangzottak el; egészségügy, irodalom, zene, képzőművészet, történelem, földrajz tudomány köréből. Neves előadók, tudósok, költők, szívesen tettek eleget a szaléziak meghívásának, és tartottak színvonalas előadóiesteket, amelyek mindig teltház előtt hangzottak el. Az előadók között talál- jtik a neves költőket: Székely Lászlót, Finta Sándort, Bárdosi Németh Jánost. Több előadást tartott Pável Ágoston, a neves szlavista; Géfin Gyula, Szendy László és Mészáros Hugó. A nemzeti ünnepekről - március 15., október 6. - műsorral emlékeztek meg. A Don Bosco nevelési módszerében kiemelten szerepel, hogy jó keresztényeket és jó hazafiakat neveljenek. Az új templom benedikálásával 1935 decemberében a szükségtemplom céljául szolgáló színházterem szabaddá lett, így sokszereplős zenés előadások rendezése is lehetővé vált. A kultúrházat 1936. február 16-án avatták fel, amelyen egyházi és világi vezetők — püspök, polgármester, főispán - is megjelentek.50 24
