Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Czirók Zoltán: Német repülőalakulatok Szombathelyen, 1944–1945-ben

Az alapfokú kiképzést erre szakosodott kiképző alakulatoknál szerezték meg - amelyeket Flugzeugführerschule A/B névvel illettek - és elvileg 100-150 órás kiképzést jelentett a fenti négy szint abszolválása. A háború végére azonban ez a szám mindössze 40 órára csökkent, amivel lényegében tapasztalatlan, tinédzser pilótákat állítottak szembe az őket minden szempontból felülmúló szövetséges repülőkkel.13 Az alapkiképzést követően a pilóták „szakosodhattak”. A nagyobb, többmotoros repülőgépeken való repülés C licencet követelt, amelyhez minimum 20.000 kilométer repülés ún. B-osztályú repülőgépen,1* ebből 6000 kilométert első pilótaként. Ezenkívül a pilótának további 30 repülést - úgynevezett Cl osztályú repülőgépen15 — teljesítését írták elő és jó ismereteket kellett felmutatnia a repülési kommunikáció terén. A Cl igazolvány után már csak a legnehezebb szint elsajátítása volt hátra - a C2 igazolvány - amelynél további 30 gyakorló repülés, számos 800 kilométeres háromszög-repülés, két repülés csak egy motorral és egy 200 kilométeres éjszakai repülés.1,1 Ezt a típusú kiképzést a Flugzeug- führersclmle C (FFS C) típusú egységeknél végezték.

A fenti rendszert - elsősorban a háborús szükségletek és veszteségek következtében - 1943. október 15-én átszervezték. Ez a „C”-típusú iskolák esetében azt is jelentette, hogy a kiképző-alakulatokat átszámozták, a korábbi számozás megtartása mellett, ezután „B”-vel jelölték őket.

A Flugzeugführerschhule B 15 1944. június 10-én érkezett Szombathelyre. Az egység korábban több repülőtéren volt szétosztva - Wertheimben, Unter- sclilauersbachban, Dornbergben és Sprottauban folyt a kiképzés. Az egység parancsnokát, Albert Hane őrnagyot 5 nappal korábban nevezték ki. Repülőgép-állományuk számos típusból állt, hogy ezek közül melyeket használták Szombathelyen, nem ismert.17

Mint általában a hasonló iskolákban, bombázó és felderítő pilóták kiképzését végezték kétmotoros repülőgépeken. Elvileg a kiképzés 18 hónaptól 2 évig tarthatott, mielőtt a legénységet egy hadműveleti századhoz vezényelték. A kurzus során hozzávetőleg 250 óra repülést kellett teljesíteni, amelynek első fázisa - 3-6 hónapig — mintegy 60 óra repülést engedett éjjel és nappal, beleértve a terep-repülést és némi vakrepülést. E fázis teljesítését követően a pilóta elavult típusokon további 6 hetes speciális vakrepülőiskolába ment, ahol újabb 50—60 órás vakrepülő gyakorlatot csinált. A végső szakaszban a jelöltek körülbelül 3 hónapot töltöttek egy speciális bombázó vagy felderítő iskolánál, ahol a teljes legénységet első vonalbeli repülőgép-típusokon képezték ki. Ez a menetrend azonban 1944-ben már nyilvánvalóan tarthatatlan volt. Miután 1941. április és június között, a krétai hadműveletekben a Luftwaffe 324 szállító repülőgépet veszített, majd 1942-1943 teléír Sztálingrádnál további 500 gép és a legénység java-része esett áldozatul, a kiképzés helyrehozhatatlan módon meggyengült. Üzemanyag és megfelelő, tapasztalt kiképzők hiányában lényegében egy gyorstalpaló tanfolyamon estek át a pilóták, hogy mielőbb a frontra küldhessék őket.15

Az FFS C 15 szombathelyi tevékenysége ugyancsak rövidre sikeredett. 1944. július 7-én ugyanis beszüntették a kiképzést. Augusztus 21-én Albin Berk századost nevezték ki az egység élére, de mindössze 10 napig viselte e beosztást. Szeptember 1-jétől Hermann Becker százados váltotta a posztján,

84