Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/2 (Szombathely, 2009)
Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete
érni a kupolaépítést irányító Czapári Endre tanár plusz feladatok aluli mentesítését. Végül kérvényezte annak támogatását, hogy „Balogh Ottó [...] elnyerhesse a gépipari technikum műhely oktatói állását, mert így a nevezett a további kupola- építés műszerészi, technikai munkálataiban az eddiginél is intenzívebb közreműködést tudna nyújtani. Nevezett minden támogatást megérdemel, mert önzetlenül igen nagy mértékben járult hozzá kupola szerelési munkálataink elvégzéséhez. ”5,í A csillagda életrehívásában kiemelkedő szerepet vivő Balogh Ottó elkötelezettségét a Gothard családhoz fűződő kapcsolata motiválta. Ugyanis Gothard Jenő öccsének, Gothard Sándornak a második felesége és Balogh Ottó édesanyja testvérek voltak. Miután Gothard Sándor saját vérszerinti fiát nagyapja örökbe fogadta, Ottó testvérbátyját, Mihályt adoptálta 1927-ben.51 Megemlítésre méltó, hogy Gothard Mihály a herényi temetőben közös sírban nyugszik Gothard Jenővel. Az 1951. márciusi-áprilisi tantestületi értekezletek jegyzőkönyvei csupán annyit említenek, hogy folyik az építkezés.55 A csillagvizsgáló hosszan elnyúló felépítésében a döntő áttörés ez év nyarán következett be, amikor a fentebb idézett, a Magyar Természettudományi Társulat közbenjárását kérő, 1950. június 9-ei levél eredménnyel járt. Erről csupán a bemutató csillagdák 1951. évre vonatkozó, nyomtatásban megjelent beszámolója tájékoztat, amely szerint: lyA Természettudományi Társulat javaslatára 1951 nyarán 17.000 forintos államsegély juttatásával lehetővé vált a kupolaépítés befejezése. Már csak az ajtórés és a kupola mozgatásának szerelése van hátra. ”5<l Ez utóbbi műszaki átadására december 4-én került sor.57 Ezen kívül az építkezés befejező szakaszáról még annyi tudható, amennyit 1951. szeptember 16-án a megyei napilap a következő rövid hírben közölt: ,A csillagvizsgáló kupolát tovább építik a szombathelyi Nagy Lajos gimnáziumban. Kőműves és villanyszerelő munkákat végeznek rajta. A költségekre közel ötezer forintot fordítanak újból.”™ Végeredményül a Vasi Ünnepi Hét elnevezésű nagyszabású rendezvénysorozat egyik jeles eseményeként, 1951. december 22-én, ünnepélyes külsőségek közepette átadásra került a Nagy Lajos Gimnázium és a Magyar Természettudományi Társulat Szombathelyi Uránia Bemutató Csillagvizsgálója.5'* A soronkövetkezők csak annyiban érintik a csillagvizsgáló belső, tartalmi munkáját, amennyiben - pozitív vagy negatív irányban - befolyásolta az intézmény mindennapi használatába került két hagyatéki egység, a csillagászati műszergyűjtemény és a szakkönyvtár helyzetét. A HAGYATÉK KRITIKUS IDŐSZAKA A rendszeres működését 1952. január 15-ével elindított szombathelyi Uránia igen eredményes ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ló, azonban e kezdeti erőteljes lendület elég hamar megakadt. Olyannyira, hogy a megyei napilap már 1954 májusában, a csillagdában uralkodó elképesztő állapotokra ekként Írnia fel a közfigyelmet: „... csak a rozsda és a por „törődik” a finom, rendkívül érzékeny, három-négy millió forint értékű műszerekkel. Megtörtént a télen, hogy a Newton- [rendszerír Browning] távcső 26 centiméteres fő tükre 2 centiméteres jégpáncél alatt volt. A 3000 kötetes [...] szakkönyvtárat vastagon belepte a por. a műszerek az egyetlen hordozható távcső kivételével ismét használhatatlanok. ”<i0 14
