Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen. – Párezer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914–1944) életútja

Kettejük eljegyzése biztosan megtörtént már Gabriella budapesti tanulmányainak befejezése előtt, ezt mutatja a hazaérkezését követő szinte azonnali házasság, és közös családi házuk felépítésének tervei, az azzal kapcsolatos engedélyezési eljárások iratai, amelyek 1937 júniusa elejéről datálódnak,”” amikor Gabriella még Budapesten tartózkodott.

Párezer Géza 1898. január 7-én született a Somogy vármegyei Igaion izraelita felekezetű családban.99 A Szombathelyi Leszámítoló Banknak 1929. július 2-tól100 volt tagja 1944. május 31-i nyugdíjaztatásáig,101 méghozzá 1931-től ügyvezető igazgatói minőségben.102

Házasságukat követően Párezer Géza a Rákosi Jenő u. 12.10,1 számú lakásából ideiglenesen átköltözött Gabrielláékhoz a Széli Kálmán utcába, míg Szende László tervei alapján felépíttették Gabriellával közös családi házukat a Jókai Mór u. 8-10. számú telken, amelyre a lakhatási és használati jogot 1938. április 12-én kapták meg. A Szombathely egyik előkelő részén, két telekre épülő, alagsorral és padlástérrel ellátott földszintes villájuk, nagyméretű fogadóval, ebédlővel és hallal, több szobával, fürdő- és cselédszobával, központi fűtés sei, két konyhával, kamrákkal, terasszal sokat elárul életszínvonalukról.104 Visszaemlékezések hiányában azonban nem tudjuk rekonstruálni, milyenek lehettek polgári mindennapjaik, csupán analógiáiéra támaszkodva képzelhetjük el, hogy töltötték meg élettel ezt a teret.105 Nincsenek információink arra nézve, vajon Gabriella hogy élte meg a hagyományos női szerepeket, a feleség, háziasszony s hamarosan anya szerepköröket. Valóban „papnő” volt a „maga otthon-templomában”,100 mint ahogy a zsidó nőktől elvárták?

Csupán néhány részletet tárhatunk fel félj és feleség kapcsolatrendszeréből. Például, ha megvizsgáljuk kettejük életkorát, a házasság kötésekor Gabriella a 23., míg félje a 39. életévében járt. Ez a - zsidó családoknál oly gyakori - nagy korkülönbség a házassági erőviszonyok hagyományos felfogását, azaz a nő valamelyest gyengébb szerepét látszik tükrözni.107 Gabriella családjában ez a viszonylag nagy korkülönbség általános jelenségnek mondható: Dr. Schwartz Bertalan (1879-1944) és felesége (1891-1944) közt is 12 év különbség volt, hasonlóan Gabriella nagyszüleinél, Schleiffer Edénél (1860-1924) és nejénél (1872-1944). Ugyanakkor kettejük iskolázottságát nézve, Gabriella bizonyult képzettebbnek okleveles gyógyszerészként, félje ugyanis „mindössze” felső kereskedelmi érettségivel rendelkezett.108 Sajnos, kettejük foglalkozását nem tudjuk összevetni, mert míg Párezer Géza banki ügyvezető igazgatósága ismert, Gabriella — első gyermeke születése és a zsidótörvények egyre erősödő nyomása miatt — sohasem tölthette be gyógyszerészi hivatását, és hivatalosan háztartásbeliként tartották nyilván.109 Kérdés, vajon ha a holokauszt nem for gatta volna fel a világot, Gabriella munkába állt volna-e férjhezmenetelét követően. Egyértelmű válasz nyilván nem adható, de véleményem szerint két tényező valószínűsíthe- tően ezt támasztaná alá: egyrészt az, hogy a női gyógyszerészek közt rendkívül magas, 40%-os volt a házas nők aránya.110 Másrészt Gabriella céltudatossága, agilis jelleme - úgy vélem - joggal feltételezhet egy későbbi munkavállalást. Ugyanakkor ellenérvként volna felhozható Párezer Géza ügyvezető igazgatói fizetése,111 amely egyáltalán nem tette volna szükségessé Gabriella kenyérkere60