Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen. – Párezer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914–1944) életútja
esküt. Gabriella túliskolázottsága okleveles gyógyszerészként még hangsúlyosabbnak mutatkozott. De mielőtt rátérnénk, hogy is alakult tovább élete diplomás nőként, még két korábbi eseményt és azok jelentőségét kell rekonstruálnunk. A SZOMBATHELYI IZRAELITA LEÁNYEGYLET Gabriella az érettségi megszeizését követően, bár rövid ideig, de tevékeny részt vállalt a Szombathelyi Izraelita Leányegylet életében. A jótékonyság e vallási keretek közt működő színtere 1917-ben alakult - 1931-ben vált hivatalosan bejegyzetté -, 14 éven felüli, iskolájukat befejező lányok számára, azzal a céllal, hogy értelmesen töltsék el az iskolaévek lezárulta és a férjhezmenetel közötti időt. Az értelmes elfoglaltságot egyrészt a vallási identitás megélésében látták - azon célból, hogy később ezt át tudják adni gyermeküknek -, tehát a hagyományos női szerepelne való felkészítésben. Másrészt a társasági élet megszervezésében. Harmadrészt a - lokális, szűk zsidó közösségen belül maradó79 - jótékonyságban.80 Gabriella egyletbeli tagságának kezdő dátumát nem ismerjük. A belépés időpontja bizonytalan: minden valószínűség szerint az érettségit követő időszakra tehető. Annyi bizonyos, hogy Gabriella neve először a leányegylet 1933. február 12-ei közgyűlésének jegyzőkönyvében bukkan fel választmányi tag minőségben,81 amely a rendes tagoknál valamelyest magasabb státuszt jelenthetett számára, de jelentős funkciója nem volt e tisztségnek. A leányegylet 1933. április 3-ai választmányi ülés jegyzőkönyvéből már valamelyest többet tudunk meg Gabriella tevékenységéről: ő végezte ugyanis a jegyzőkönyv hitelesítését; valamint egy kisebb segélyező akciójára is fény derül.83 Az október 19-ei ülésen azonban megtisztelő feladatot kapott: betölthette az időközben megüresedett jegyzői állást. Ezt a tisztséget budapesti gyógyszerészeti tanulmányai miatt azonban nem tudta sokáig ellátni, az 1934. január 10-én megtartott választmányi ülésen felmentését is kérte. Ugyanezen alkalommal szervezői tevékenységében is megmutatkozott: ugyanis egy 98 pengő jövedelmet hozó teadélután háziasszonyaként emlékeztek meg róla.84 Gabriella Budapestre távoztával leányegyleti tagsága nem szűnt meg, sőt későbbi elkötelezettségére utal, hog\' több alkalommal - egyetemi évei alatt és leánygyermeke születésekor - pénzbeli adományokat küldött az egylet javára.85 Ez az 1 éves aktív leányegyletbeli tevékenység azt mutatja, hogy Gabriella ezen időszak alatt a vallási identitás megélésén tűi kivette részét az adományozásból, a társas összejövetelek szervezéséből, sőt felelősségteljes tisztet is betöltött a szervezetben. Aktivitása ugyanakkor a hagyományos női szerepek keretein belül értelmezendő. NÉVVÁLTOZTATÁS Gabriella az érettségit követően, 19 évesen, 1933-ban döntött úgy, hogy „németes- zsidós” hangzási! vezetéknevét megváltoztatja. A 19. században gyökerező asszimilációs stratégiatípus, a névmagyarosítás épp ebben az évben indult - korábban soha ilyen népszerűséget el nem ért - hódító útjára Magyarországon a kormányzati névpolitika fordultával és a névmagyarosítási propaganda felexősödésével. 56
