Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen. – Párezer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914–1944) életútja
édesanyjának unokatestvére - 1929-1930-ban a neológ Izraelita Leányegylet alelnöki tisztségét viselte.30 Mindezek jelentősen motiválhatták Gabriella későbbi izraelita leányegyletbeli tevékenységét. Mindemellett Wolf Sándomé tagja volt a városi elemi iskolaszéknek37 és társelnöke a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége szombathelyi szervezetének.38 Félje elnöki tisztet töltött be a jótékony célokat szolgáló neológ Chonem Evjonim Vedalim egyletben.39 A Wolf gőzfűrész ipartelep tulajdonosaként’10 az 1920-1930-as években a városi képviselő-testület viriliseként szerepelt.41 A Szombathelyi Kereskedők Társulatának alelnöki posztját töltötte be,4a továbbá a Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt. igazgatósági tanácsában foglalt helyet.43 A Színügyi Bizottság munkatársaként részt vállalt a város kulturális életének szervezésében is.44 Gabriella nagyszülei hasonló aktivitással vettek részt a köz- és vallási ügyekben. Dr. Schleiffer Ede ügyvéd évekig a városi képviselő-testület választott póttagja.4'"1 1911-től a Patronage Egyesület bizottságának elnöke.40 A szombathelyi izraelita népiskola iskolaszékének alelnöke, míg felesége az iskolaszék női bizottságának tagja.47 A család Schleiffer-ága, azaz Gabriella édesanyjának két testvére magas művelődési modellt képviseltek. Egyrészt a szombathelyi nagvbáty, dr. Schleiffer Sándor (1902-1944) ügyvéd; másrészt a budapesti ügyvéd, dr. Schleiffer Pál (1893-1954) személyében. Utóbbi feleségével, Eörsi Terézzel hosszabb ideig biztosított lakhatást és nyugodt kulturális miliőt Gabriellának egyetemi évei alatt Budapesten, az V. kerület Fáik Miksa u. 13. szám alatti lakásukban. Hogy milyen impulzusok érhették őt ebben az értelmiségi családi környezetben, pontosan nem rekonstruálhatjuk, de tény, hogy unokatestvérei, a későbbi József Attila-díjas író, dramaturg Eörsi (Schleiffer) István (1931- 2005) és a majdani nemzetközi tekintélyű jogászprofesszor, a budapesti egyetem rektora, Eörsi (Schleiffer) Gyula (1922-1992) is ebben a családi körben szerezték mintáikat és motivációikat.48 Feltételezhetően azonban Gabriella elsődleges követendő modellje apja, dr. Schwartz Bertalan (1879-1944) orvos lehetett, s az ő hatására választhatta az egészségügyi pályát, a gyógyszerész szakmát. Schwartz Bertalan Gö- mör vármegyéből származott, s az 1900-as évek elején települt Szombathelyre. 1910-ben vette feleségül Schleiffer Ellát.49 Orvosi pályájának kezdeteit ekképp foglalta össze a lánya névváltoztatási ügyével kapcsolatos szülői támogatói nyilatkozatban: „Végig szolgáltam a háborút. Esztergom melletti kenyérmezei fogolytáborban az ott uralkodott kolera és kiütéses typusu jáivány leküzdésében tevékeny részt vettem... Működésem elismerése gyanánt a koronás arany érdemkereszttel tüntetett ki utolsó koronás királyunk. Ezenkívül megkaptam a Vörös Kereszt hadiékitményes II. osztályú diszérmét,”so Schwartz Bertalan két világháború közti szombathelyi praktizálásának állomásai a következőkben adatolhatók: MAV-főorvos,51 iskolaorvos a Magyar Királyi Állami Faludi Ferenc Gimnáziumban.sa A Magyar Királyi Állami Gyer- mekmenhely és az Országos Stefánia Szövetség 40. sz. Szombathelyi Anva- és Csecsemővédő Intézete orvosa;53 szülész-nőgyógyász orvosként54 számtalan előadást tart az „Anyák Iskolájában” a terhesség és az anyaság egész52