Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen. – Párezer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914–1944) életútja

édesanyjának unokatestvére - 1929-1930-ban a neológ Izraelita Leányegylet alelnöki tisztségét viselte.30 Mindezek jelentősen motiválhatták Gabriella ké­sőbbi izraelita leányegyletbeli tevékenységét. Mindemellett Wolf Sándomé tagja volt a városi elemi iskolaszéknek37 és társelnöke a Magyar Nők Szent­korona Szövetsége szombathelyi szervezetének.38 Félje elnöki tisztet töltött be a jótékony célokat szolgáló neológ Chonem Evjonim Vedalim egyletben.39 A Wolf gőzfűrész ipartelep tulajdonosaként’10 az 1920-1930-as években a vá­rosi képviselő-testület viriliseként szerepelt.41 A Szombathelyi Kereskedők Társulatának alelnöki posztját töltötte be,4a továbbá a Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt. igazgatósági tanácsában foglalt helyet.43 A Színügyi Bizottság munkatársaként részt vállalt a város kulturális életének szervezésében is.44 Gabriella nagyszülei hasonló aktivitással vettek részt a köz- és vallási ügyekben. Dr. Schleiffer Ede ügyvéd évekig a városi képviselő-testület vá­lasztott póttagja.4'"1 1911-től a Patronage Egyesület bizottságának elnöke.40 A szombathelyi izraelita népiskola iskolaszékének alelnöke, míg felesége az is­kolaszék női bizottságának tagja.47 A család Schleiffer-ága, azaz Gabriella édesanyjának két testvére magas művelődési modellt képviseltek. Egyrészt a szombathelyi nagvbáty, dr. Schleif­fer Sándor (1902-1944) ügyvéd; másrészt a budapesti ügyvéd, dr. Schleiffer Pál (1893-1954) személyében. Utóbbi feleségével, Eörsi Terézzel hosszabb ideig biztosított lakhatást és nyugodt kulturális miliőt Gabriellának egyetemi évei alatt Budapesten, az V. kerület Fáik Miksa u. 13. szám alatti lakásuk­ban. Hogy milyen impulzusok érhették őt ebben az értelmiségi családi kör­nyezetben, pontosan nem rekonstruálhatjuk, de tény, hogy unokatestvérei, a későbbi József Attila-díjas író, dramaturg Eörsi (Schleiffer) István (1931- 2005) és a majdani nemzetközi tekintélyű jogászprofesszor, a budapesti egyetem rektora, Eörsi (Schleiffer) Gyula (1922-1992) is ebben a családi körben szerezték mintáikat és motivációikat.48 Feltételezhetően azonban Gabriella elsődleges követendő modellje apja, dr. Schwartz Bertalan (1879-1944) orvos lehetett, s az ő hatására választ­hatta az egészségügyi pályát, a gyógyszerész szakmát. Schwartz Bertalan Gö- mör vármegyéből származott, s az 1900-as évek elején települt Szombathely­re. 1910-ben vette feleségül Schleiffer Ellát.49 Orvosi pályájának kezdeteit ekképp foglalta össze a lánya névváltoztatási ügyével kapcsolatos szülői tá­mogatói nyilatkozatban: „Végig szolgáltam a háborút. Esztergom melletti ke­nyérmezei fogolytáborban az ott uralkodott kolera és kiütéses typusu jáivány leküzdésében tevékeny részt vettem... Működésem elismerése gyanánt a ko­ronás arany érdemkereszttel tüntetett ki utolsó koronás királyunk. Ezenkívül megkaptam a Vörös Kereszt hadiékitményes II. osztályú diszérmét,”so Schwartz Bertalan két világháború közti szombathelyi praktizálásának állo­másai a következőkben adatolhatók: MAV-főorvos,51 iskolaorvos a Magyar Királyi Állami Faludi Ferenc Gimnáziumban.sa A Magyar Királyi Állami Gyer- mekmenhely és az Országos Stefánia Szövetség 40. sz. Szombathelyi Anva- és Csecsemővédő Intézete orvosa;53 szülész-nőgyógyász orvosként54 szám­talan előadást tart az „Anyák Iskolájában” a terhesség és az anyaság egész­52

Next

/
Thumbnails
Contents