Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész

ELVETÉLT TERVEK

Az ezt követő évek - a kiegyezés kora - nem kedvezett a színházalapításnak, az eszmét azonban ébren tartotta Balogh Gyula, a Vasmegyei Lapok főszerkesztője, aki az újság hasábjain időről időre emlékeztette a színházpártolókat a kötelességükre.12

A színházügyi választmány titkáraként is fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy kőszínház épülhessen a vármegye székvárosában. Lapja hasábjain pedig folytonosan szolgált tervekkel, ötletekkel, szidott és biztatott méltóságokat, politikusokat és kétkezi embereket egyaránt. Az ügy lelkes pártfogói, a mozgalom igazi indítói ekkor már nem tudtak a színházért harcolni. 1870 telén meghalt Mezei Pauer Antal, Horváth Boldizsár pedig miniszteri kinevezése után sok teendőjére hivatkozva lemondott az elnöki posztról, további támogatását ígérve társainak. Tavasszal még megcsillant a remény. A színházi ideiglenes választmány felhívást adott ki, amelyben hozzájárulást kért a színházi alaphoz és adakozásra szólította fel a lakosságot. A vármegye közgyűlése bizottságot alakított, felmérni valóban szükség van-e a színházra Szombathelyen, és ha igen, milyen módon lehetne összefogni a várossal ennek megteremtésében. A bizottság - Erdődy Sándor gróf, valóságos belső titkos tanácsos elnöklete alatt Horváth László, Bezerédy Elek, Haiden Imre, Erdődy Gyula gróf, Berzsenyi Miklós, Marton Pál, Szabó György, Bárdossy István, Egerváry Miklós, Jagasits Kálmán és Ajkas Károly - a színház szükségességét a város robbanásszerű fejlődésével indokolta meg. A vasútvonalak kiépítésével megélénkült kereskedelem a népesség növekedését, idegenek letelepülését hozta. A letelepülők pedig „...idegen ajkúak lesznek, nehogy a gyorsan elrepülő idő és a viszonyok hatalma készületlenül találjon bennünket, s azon eshetőségnek ne leszen vasmegye székvárosa kitéve, hogy nemzeti színház hiányában. idegen ajkú thalia temploma emelkedjék, a nemzeti nyelvünk terjesztése helyett annak szükebb korlátok közé szorítása jusson osztályrészünkül ...”13

A költségvetési teiv kidolgozására alválasztmányt hoztak létre - tagok: Szentgyörgyi Horváth László, Tulok János, Szabó György, Haiden Imre, Bárdossy István, Sebessy Kálmán, Pillich Ferenc - amelynek feladata egy 600 fős, tánc és tanácsteremmé alakítható színház elsődleges tervének és költségvetésének kidolgozása volt.11

A fonásanyag azonban azt mutatja, hogy az elkövetkező években nem történt semmiféle előrelépés. A következő dokumentum 1871 márciusából Schwarz Ede terveit említi. Hogy időközben született-e több, nem tudni. Schwarz tervét ma is őrzi a levéltár, „Szombathely városában újonnan felépítendő nemzeti színháza” felirattal.15 Az alaprajz szerint Schwarz klasszicista épületet tervezett. A hat oszloppal tartott aláhajtóból három ajtó nyílik a Ids előcsarnokba, ahonnan mindkét oldalon lépcső vezet fel a karzatra, egyben egy-egy ajtó a földszinti nézőtérre. Innen közelíthetők meg a hölgyek és az urak elkülönített éttermei, amelyeket a pipere- és pipázószoba egészít ki. A színpad ászaid oldalán az étterem mögött vannak az öltözők, a déli oldalon pedig a kocsmáros lakása.

36