Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)

ADATTÁR - Mórotz Eszter: A Vasmegyei Nemzeti Színház építésének története, 1863–1881. 1. rész

ELVETÉLT TERVEK Az ezt követő évek - a kiegyezés kora - nem kedvezett a színházalapításnak, az eszmét azonban ébren tartotta Balogh Gyula, a Vasmegyei Lapok főszer­kesztője, aki az újság hasábjain időről időre emlékeztette a színházpártolókat a kötelességükre.12 A színházügyi választmány titkáraként is fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy kőszínház épülhessen a vármegye székvárosában. Lapja hasábjain pedig folytonosan szolgált tervekkel, ötletekkel, szidott és biztatott méltóságokat, politikusokat és kétkezi embereket egyaránt. Az ügy lelkes pártfogói, a moz­galom igazi indítói ekkor már nem tudtak a színházért harcolni. 1870 telén meghalt Mezei Pauer Antal, Horváth Boldizsár pedig miniszteri kinevezése után sok teendőjére hivatkozva lemondott az elnöki posztról, további támo­gatását ígérve társainak. Tavasszal még megcsillant a remény. A színházi ideiglenes választmány felhívást adott ki, amelyben hozzájárulást kért a szín­házi alaphoz és adakozásra szólította fel a lakosságot. A vármegye közgyűlé­se bizottságot alakított, felmérni valóban szükség van-e a színházra Szombat­helyen, és ha igen, milyen módon lehetne összefogni a várossal ennek meg­teremtésében. A bizottság - Erdődy Sándor gróf, valóságos belső titkos taná­csos elnöklete alatt Horváth László, Bezerédy Elek, Haiden Imre, Erdődy Gyula gróf, Berzsenyi Miklós, Marton Pál, Szabó György, Bárdossy István, Egerváry Miklós, Jagasits Kálmán és Ajkas Károly - a színház szükségessé­gét a város robbanásszerű fejlődésével indokolta meg. A vasútvonalak kiépí­tésével megélénkült kereskedelem a népesség növekedését, idegenek letele­pülését hozta. A letelepülők pedig „...idegen ajkúak lesznek, nehogy a gyorsan elrepülő idő és a viszonyok hatalma készületlenül találjon bennünket, s azon eshetőségnek ne leszen vasmegye székvárosa kitéve, hogy nemzeti színház hiá­nyában. idegen ajkú thalia temploma emelkedjék, a nemzeti nyelvünk terjeszté­se helyett annak szükebb korlátok közé szorítása jusson osztályrészünkül ...”13 A költségvetési teiv kidolgozására alválasztmányt hoztak létre - tagok: Szentgyörgyi Horváth László, Tulok János, Szabó György, Haiden Imre, Bár­dossy István, Sebessy Kálmán, Pillich Ferenc - amelynek feladata egy 600 fős, tánc és tanácsteremmé alakítható színház elsődleges tervének és költ­ségvetésének kidolgozása volt.11 A fonásanyag azonban azt mutatja, hogy az elkövetkező években nem tör­tént semmiféle előrelépés. A következő dokumentum 1871 márciusából Schwarz Ede terveit említi. Hogy időközben született-e több, nem tudni. Schwarz tervét ma is őrzi a levéltár, „Szombathely városában újonnan felépítendő nemzeti színháza” felirattal.15 Az alaprajz szerint Schwarz klasszicista épületet tervezett. A hat oszloppal tartott aláhajtóból három ajtó nyílik a Ids előcsarnokba, ahon­nan mindkét oldalon lépcső vezet fel a karzatra, egyben egy-egy ajtó a földszinti nézőtérre. Innen közelíthetők meg a hölgyek és az urak elkülönített éttermei, amelyeket a pipere- és pipázószoba egészít ki. A színpad ászaid oldalán az étte­rem mögött vannak az öltözők, a déli oldalon pedig a kocsmáros lakása. 36

Next

/
Thumbnails
Contents