Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Illés Péter: Vas megye népességének táji tagolódása a hagyományos házasságkötési kapcsolatban. – Különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra, a 19–20. században
szívesen keveredtek a környező római katolikusokkal. Hegyháthodász ugyancsak jellemzően evangélikus falu volt, ezért a legközelebbi településekről ők sem házasodtak, inkább távolabbról hoztak maguknak feleséget, - vagyis a katolikus falvakon túli, protestáns Nádasdról, Orimagyarósdról. A Kemenesalja vidékén, az ugyancsak főként evangélikusok lakta Kissomlyó lakossága sem szívesen választott párt magának a katolikus Hosszúperesztegről és Vas- hosszúfaluból. Utóbbi tiszta katolikus község volt, a helyi emlékezetben az evangélikus házasodni szándékozót még ki is gúnyolták: „hosszasan nézegették. kémlelték, hogy van-e szarva”:™ Az Őrség református népessége is inkább arra törekedett, hogy a fárából, a templomkörzethez tartozó falvakból házasodjon, vagyis a magyar nyelvterületen hagyományos patrilokális letelepedési szokások értelmében, ezekben találjon és hozzon a félj magának feleséget. Nagyrákoson a pap is úgy korlátozta a párválasztást, hogy azok velük egyvallású reformátust válasszanak. Ispánkról pedig megint csak éppen a felekezeti különbségek miatt kevésbé házasodtak a közeli katolikus Kondorfáról. A HEGYHÁTI ESPERESI KERÜLET AZ 1830-1860-1890. ÉVI EGYHÁZI ANYAKÖNYVEK TÜKRÉBEN Miként az előzőekben már felmerült, a települési exogámia mikro táji felmérése szerint a Vasi-Hegyhát hagyományosan két házasodási körzet táji csoportjaiból állt. Amennyiben az ezekkel a házasodási kapcsolathálókkal lefedett térséget összevetjük az 1777-ben Mária Terézia által alapított Szombathelyi egyházmegye a 19. században is lényegében változatlan területű vasvári esperesi kerületével - amelynek elnevezése az 1807-ben kiadott egyházmegyei térképen Hegyháti (!) Kerület („Districtus Hegyhatiensis”) -, érdekes módon azt találjuk, hogy a két terület majdhogynem kölcsönösen megfeleltethető egymásnak.39 A vasvári esperesi kerület fiókközségeket is magába foglaló anyaegyházai ekkor 1. Baltavár (ma: Bérbaltavár, Vas m.), 2. Csehi-Mindszent (ma: Csehimind- szent, Vas m.), 3. Egervár (ma: Zala m.), 4. Felső-Oszkó (ma: Oszkó, Vas m.), 5. Gerse (ina: Gersekarát, Vas m.), 6. Győrvár, 7. Kám, 8. Szarvaskend és 9. Vasvár voltak. A mikro táji vizsgálatból nyerhető házasodási kapcsolathálót figyelembe véve az eltérés egyrészt az „alsó” Hegyháthoz szervesen kötődő, jelentős protestáns népességgel bíró őrségi esperesi kerület nádasdi anyaegyháza és annak fiókközségeire vonatkozik. Ezekben azonban az evangélikus többségű Nádasdot és Hegyháthodászt leszámítva a többiben szintén katolikus többség élt - akárcsak a Vasvári Kerülethez tartozó egyházközségekben. A szinte homogén római katolikus felekezeti tömböt alkotó hegyháti esperesi kerületben az egyetlen igazán jelentős protestáns népességet Szarvaskend evangélikus lakossága jelentette. A „felső” Hegyhát házasodási kapcsolathálójában a Vasvári Kerülettől való eltérést továbbá az északi irányban fekvő falvak jelölik, melyek lakossága szinte teljes mértékben római katolikus volt. Ezek a már jánosházi esperesi kerülethez tartozó nyőgéri anyaegyház és fiókközségei, illetve a maga is anyaegyház Hosszúpereszteg. 24