Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Illés Péter: Vas megye népességének táji tagolódása a hagyományos házasságkötési kapcsolatban. – Különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra, a 19–20. században
ELLES PÉTER VAS MEGYE NÉPESSÉGÉNEK TÁJI TAGOLÓDÁSA A HAGYOMÁNYOS HÁZASSÁGKÖTÉSI KAPCSOLATOKBAN- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VASI-HEGYHÁTRA, A 19-20. SZÁZADBAN FORRÁSOK ÉS TANULSÁGOK A TÁJI-TÖRTÉNETI TAGOLÓDÁS 19- 20. SZÁZADI VIZSGÁLATÁHOZ A történeti-népxajzi értelemben vett Vasi-Hegyhát1 népességének a környező kistájak kapcsolódási rendszerében elfoglalt helye tisztázásához megkerülhetetlen a falvak közötti hagyományos házasodási kötődések vizsgálata.2 A Dél- Dunántúlon Zentai János a Baranya megyei Ormánság néprajzi határainak megállapítására kísérelte meg felhasználni az endogámikus jelenségeket, kizárólag egyházi anyakönyvi adatokra támaszkodva.'1 Kutatási eredményei alapján úgy vélte, hogy a néprajzi csoportok elhatárolásának egyik kritériumaként elfogadható a házasságkötés elve.4 A csoport képző kapcsolatok közt az összeházasodás körzeteinek egyébként is nagy fontosságot tulajdonít a paraszti tudat is és a néprajzi szakirodalom is.'"’ A Vasi-Hegyhát és az azt övező vidékek házasságkötési kapcsolataira vonatkozóan lehetséges fonásként kínálkozik a Délnvu- gat-Dunántiil mikro táji vizsgálata, pontosabban a második kérdéskörön belül az a konkrét kérdés (1/10), amely a történeti tudatban a más falvakból való há- zasodás szokását és azok gyakoriságát igyekezett felmérni.1’ A kérdőív lekérdezésének idején, 1987 és 1993 között az egyes települések helyi emlékezetében a házasságkötések területi meghatározottságáról megőrzött sztereotip kapcsolatok számbavétele, azok topográfiai ábrázolása Vas megye vidéki népességének táji tagolódásához nyújt adatokat. Ugyanis a tágabb kapcsolatrendszerekbe illeszkedő néhány faluból álló mikrozónák7 a falvak hagyományos táji hálózatait tárják elénk, amehr utóbbi megközelítést már Hofer Tamás is felvetette a néprajzi csoportok vizsgálati lehetőségeinek számbavétele kapcsán.8 Vagyis ebben a felfogásban nincs szükség a csoport határok megvonásának erőltetésére, és a sehová nem beilleszthető „magányos” falvak besorolására, hiszen a falvak beilleszkedése tulajdonképpen hajlékony maradhat az egymással akár nem feltétlenül összeeső regionális rendszerekbe. Hofer Tamás szerint a háló-modell az egyes csomópontokat is vizsgálhatóvá tenné, ahol különösen sok kapcsolat függ össze. Természetesen az utóbbi megközelítésnek is lehet létjogosultsága, azonban a hálózatok vizsgálatát pontosan azért látjuk eredményesnek, mert éppen az olyan egyetlen központi, összekötő település nélküli kistájak társadalmi- kulturális mozgását segítheti feltárni, mint amilyen a Vas megyei Hegyhát is. 18
