Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)

KÖNYVESPOLC - Gecsényi Lajos: Források a Muravidék történetéhez

gyógyszertár állapotának leírása, a közbiztonság, az iskolák helyzetének a be­mutatása az 1860-as években. 1867 után ugyancsak számos forrás doku­mentálja a polgári átalakulást: a muraszombati casino és az iparos társulat megalakulásáról, az egyesületek növekvő számáról. Mindez egy olyan térség­ben, ahol igazából két meghatározó település van: Lendva és Muraszombat, és mellettük sok kisebb község. Mind több a szlovén nyelvű dokumentum, ám a kötet válogatóinak érdeme, hogy a 19-20. század fordulóján éi vény esü­lő magyarosító politikát is dokumentálják. Ennek egyik markáns eleme a községi névrendezés kapcsán a települések magyar nevének törzskönyvezése, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentum közlése. Fontosnak tartom, hogy ebből a korszakból a szerkesztők két ritkán előfordu­ló iratot is közzétettek: két kitüntetési javaslatot. Egy tanítónak és egy főszolga­bírónak a kitüntetési előteijesztését. Az utóbbit a Muraszombati Kórházi Alapít­ványjegyezte, és mindkettő azért éxdekes, mert mind a két kitüntetendő élete eh­hez a vidékhez kötődött évtizedeken keresztül, tehát az életük kicsiben tükrözi mindazt, ami itt történt. Oktatásban, kultúrában, közigazgatásban és a politiká­ban. Kitűnő ötlet volt, hiszen ilyen fonásokra alig figyel a kutatás. Végül, amint már említettem, az 1918 novembere utáni időszak, amikor az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a Muravidéket is, és megkezdődik az új hatalom berendezkedése. Ennek az át­meneti időszaknak a dokumentumai is nagyon fontosak, miként az a magyar kísérlet is, 1919. november 29-én, tehát közel 90 éve, amikor egy kis magyar csapat megpróbálta visszafoglalni Alsólendvát. A kötetet, a köteteket tennészetesen olyan apparátusok egészítik ki, amelyek jelentősen segítik a tájékozódást, az iskolai felhasználást, a tanár munkáját. Itt mindenekelőtt az irodalomjegyzéket és a mutatókat szeretném kiemelni. Összegezve azt mondanám, hogy páratlanul sokrétű ez a munka. Elis­merés érte valamennyi levéltárosnak, aki az anyagot válogatta, a fordítóknak, akik a latin és a szlovén szövegeket átültették, a szerkesztőknek, akik az ol­vasókönyv végső formáját kialakították. Ismételten szeretném kiemelni, hogy a bevezetőkben benne van az egész magyar történelem, sőt még valami ko­rábbról is, hiszen a salzburgi krónika még korábbról is származik. Benne van mindaz, ami itt a Vendvidéken lejátszódott. Nagyon remélem tehát, hogy va­lóban eljutnak ezek a kötetek azokhoz, akikhez a szerkesztők szándéka sze­rint el kell jutnia, az alsóbb szintű iskolákhoz, a középiskolákhoz, a tanárok­hoz, a diákokhoz és minden olyan emberhez, akit érdekel, komolyan érdekel az, hogy mi történt ezen a tájon. Nagy érdeklődéssel várjuk azonban a folyta­tást is, a 3. kötetet, amely számunkra más szempontból lesz érdekes, hiszen nyilvánvalóan azt fogja bemutatni, hogyan zajlott az emberek, a szlovén több­ség és a magyar kisebbség élete a háromnevű királyságban, majd a Jugoszlá­viában. így juthatunk el oda, ha lassan is, hogy a Kárpát-medencében béké­ben és normálisan, egymást, egymás múltját tisztelve, és nem újraírva a tör­ténelmet, éljünk egymás mellett. GECSÉNYI LAJOS 92

Next

/
Thumbnails
Contents