Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Rétfalvi Gábor–Prejczer Paula: Egy vasi olvasóegylet a dualizmus idején. – A „Tótsági Dalárda és Olvasóegylet” könyvállománya
a mű kilenc példányban volt meg a könyvtárban. Hasonló a 97. tétel, sorozatcíme - Magyar ember könyvtára —, amelynél szerzőként a sorozat szerkesztője, Pákh Albert neve szerepel. Pákh Albert a sorozat tagjai közül négynek volt a szerkesztője. Mindössze a 3. kötetre sikerült rátalálni: Jancsik Ede Dunántúli tájrajzok, mely a Bakony „turisztikai kalauza”. A szakszerinti feltárásban ezért a 9-es főosztályban szerepeltetjük. A kötetek azonosítása Szinnyei József és Petiik Géza18 munkája, illetve az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa és egyéb internetes források alapján történt. Néhány esetben a felvétel hiányosságai miatt a köteteket nem sikerült azonosítani, ezért nem kerültek be az elemzések közé sem (ismeretlenként jelöljük). Ezek a következők: 56. tétel: Maixner? Maisner? Ma- izner?: Schwarz gelb (4 db) c. műve, amely lehetséges, hogy német nyelvű művet takar; 58. tétel: Szent István Társulat: Eszmék (1 db). Az adott időszakban olyan művet nem találtunk, melynek címében szerepel az eszmék szó és a fenti kiadó vagy testület jelentette meg; 93. tétel: Roothy? Roosthy?: László konyha (1 db). A szerzőt nem sikerült azonosítani; 112. tétel: Szent István Társulat: A polgári házasságról (1 db), hasonló eredményre vezetett, mint az 58. tétel; 128. tétel: Epplényi Márton: Szellemi szórakozás (1 db). Sem a szerző, sem a cím alapján nem sikerült a tételt azonosítani. A szerző vagy író neve csoportban a név nem mindig a megfelelő helyesírás szerint került felvételre, pl. Vámbéri - Vámbéry helyett, Szatmári - Szathmáiy helyett, Vass - Wass helyett stb. Nem csak a helyesírás módja, hanem a név helytelen felvétele is nehezítette az azonosítást pl. 59. tétel Gróf Lázár, a tényleges szerző Lázár Kálmán, a 88. tételben a név Dela tour gróf, a tényleges megtalált név Gustav de la Tour francia szerző. Ezért azonosításuk nehézségekbe ütközött. A rovatban sokszor nem a mű tényleges szerzője került leírásra, hanem a szerkesztője és kiadója pl. 57. tétel, vagy a fordító pl. 63., 66., 72. stb. tételek. Különösen érdekes a 74. tétel felvétele. Szerzőként szerepel Lxxkács Mór, aki a kötet fordítója, címként pedig Cexvant.es, a tényleges szerző, kinek a könyvét fordította. De előfordul az is, hogy a közreadó testületet nevezik meg szerzőnek pl. 58., 69., 112., 130. tételek. Két esetben találjuk a szerző neve helyett „Angol xxtán” (71. tétel), Francziából (101. tétel). A címek felvétele is esetleges. Néhol az első szó került felvételre, pl. 1. tétel Világtörténet - A világtörténet tankönyve helyett, vagy a cínxből kiragadott szó, pl. 6. tétel Persiában - Vándorlásaim és élményeim Persiában helyett, 59. tétel Vadászok évkönyve - Tenxxészetbarátok és vadászok évkönyve helyett. A címek egybe vagy különírása is megtalálható pl. 21. tétel Rege gyöngyök - Regegyöngyök helyett. Mivel a címen kívül sem helyet, sem kiadót, sem évet nem közölnek a leltárban, ezért az alábbi módon próbáltuk azonosítani a műveket. Az egylet 1869 és 1881 között működött. A művek azonosításakor azokat a kiadási éveket tekintettük relevánsnak, amelyek ezen időszak előtt vagy 84