Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)
Melega Miklós: A 120 éve megnyitott szombathely–pinkafői vasútvonal kiépítéséne története, 1881–1888. 2. rész
közlekedett a gőzös, a kiépült vonalon így már gépi vontatással továbbították az építőanyagokat. A vasútvonal e rövid szakaszán az első utazást Szájbely Gyula - két kísérő társaságában - szintén októberben tette meg. A vasúti pályából kiágazva Sámfáivá (ma: Hannersdorf, Ausztria) állomás előtt egy 500 m hosszú szabványos nyomtávú, Felsőőrön (ma: Oberwart, Ausztria) túl egy 1000 m-es keskeny vágányé, kő- illetve kavicsbányához vezető szárnyvonal épült. E munkavágányokon szállították az építkezés helyszínére az alépítmény elkészítéséhez szükséges kő- és kavicsanyagot. Az engedély nélkül készített vágányokat 1888 novemberében vizsgálta felül a hatóság, és mivel műszakilag megfeleltek a követelményeknek, és senkinek nem okoztak érdeksérelmet, továbbra is használatban maradhattak. Az építkezés folyamán egy súlyos baleset is történt. Egy nehéz rakománnyal terhelt lóri Sámfáivá állomás előtt beleszaladt a vágányon veszteglő kővel megrakott teherkocsiba. A járművön utazó munkások közül többen megsérültek, egyikük halálos balesetet szenvedett. A vasútvonal 1888 decemberére teljesen elkészült.3 Az építkezés költségvetési főösszege 1.450.000 Ft volt, de a kivitelezés során ez 1.462.277 Ft-ra emelkedett, mert a kisajátítások a tervezettnél többe kerültek, és néhány állomásnál utólagosan elrendelt bővítési munkálatok is történtek. A szükséges pénzösszeget a törzsrészvényekből és segélyekből befolyt 560.000 Ft és az EAG 880.000 Ft-os önrésze fedezte. Az összes költség közel 5%-át fordították az előkészítő munkálatokra, a felmérés és tervezés költségeire. Hasonló nagyságrendet képviselt a földterületek megváltási ára. A vasúti töltés és a kavicságy elkészítése a teljes beruházási összeg 25%-át tette ki, a vasúti talpfák, sínek és berendezések költsége meghaladta a 40%-ot. Az állomásépületekre 9%-os, a járműpark beszerzésére 6%-os részesedés esett. A fennmaradó 10%-ot műszaki berendezések vásárlására és szerelésére, a tartalékalap feltöltésére, kamatok kifizetésére fordították. Az építkezés 1 kilométerre vetített költsége 27.742 Ft volt, ami nem számított magas összegnek. A kiépítési költségek tekintetében a szombathely—pinkafői vonal a viszonylag olcsón épült vasutak közé tartozott.'5 A VASÚTVONAL ÁTADÁSA A vasút „műtanrendőri bejárását”, azaz műszaki átadását a közmunka és közlekedési miniszter 1888. december 15-re tűzte ki. A bejárást Lakatos Aladár kiküldött miniszteri titkár vezette. A megye részéről Nagy Jenő tiszti ügyészt és Szametz Lajos királyi mérnököt küldték ki. A vizsgálaton közreműködött még Szabó Ernő szombathelyi polgármester, és a vasút által érintett három járás szolgabírája, Bozzay Gáspár, Szabó Elek és Rusa Lázár. A bizottság a vonalat különvonattal beutazva minden létesítményt, megvizsgált, majd - miután mindent rendben találtak - a vasutat átadottnak nyílvánították.4 A vasútvonal ünnepélyes megnyitására másnap, 1888. december 16-án, egy ködös, hideg vasárnapi reggelen került sor. A ceremóniára Baross Gábor minisztert is várták, aki azonban az utolsó pillanatban lemondta a részvételt, és Radó Kálmán főispánt kérte fel, hogy képviselje személyét.5 6