Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Nemes József: Egv elfelejtett szombathelyi feltaláló. – Musits Zsigmond (1849–1913)
„mobil” telefonját elő lehessen állítani. De mutatja azt az innovatív szemlélet- módot, amellyel rendelkezett és feltételezhetően az iskoláiban szerzett. A dokumentumokból az mindenképpen kitapintható, hogy közvetlen felettesei viszont nem érzékelték azoknak a munkálatoknak a fontosságát, amivel Musits Zsigmond foglalkozott. így anyagi támogatást sem kaphatott, a műszaki fejlesztésekhez a szakmai tudáson kívül még nagyon sok pénzre is szükség van. Csak egy összevetést a konkurens eszközről és feltalálóról. 1902-ben 6.150.000 dollár törzstőkével hozták létre a „Marconi Wireless Telegraph Company of America” vállalkozást, amely az Amerikai Egyesült Államokban, Kubában, Puerto Ricoban, Alaszkában, a Fülöp-szigeteken és Hawaiban szerzett kizárólagos jogot a hálózat kiépítésére.02 Ilyen pénzügyi kondíciókkal nem vehette fel a versenyt egy „magányos” feltaláló. Úgy gondolom, hogy az itt leírtak egyértelműen bizonyítják, hogy Musits lehetőségei nagymértékben behatárolva voltak, így nem is lehet csodálkozni a következményeken. Ettől függetlenül számunkra ugyanúgy fontos Musits ténykedése, mint pl. Jedlik Ányosé, aki „csak” az egyetem hallgatói számára készítette el találmányait, a sikert pedig Siemens aratta le. Ha megnézzük a technikatörténetben ismert neveket és azok találmányait - példáid James Watt, George Stephenson, Robert Fulton vagy Thomas Alva Edison - akkor észre kell vennünk, hogy egyik sem elsőnek készítette el gépét vagy eszközét. Okét megelőzően többen alkottak gőzgépet, -mozdonyt, -hajót vagy izzólámpát. Watt, Stephenson, Fulton és Edison a gyakorlatban jól hasznosíthatókat, megbízhatóbban, egyszerűbben stb. működőket készítettek, de az ő találmányukat megelőzően szükségesek voltak az ismeretlenség homályában maradottaknak a tevékenysége is. Egy találmány - döntő többségében - nem a „semmiből” keletkezik, mindnek van előzménye. így a vezeték nélküli távíró, telefon, illetve a rádió elkészítéséhez is szükségesek voltak azok a kísérletek, amelyeket Musits is végzett. Kempelen Farkasról is tudjuk, hogy nem sakkozó automatát készített, hiszen azok a technikai eszközök, rendszerek még nem álltak rendelkezésre, amellyel ténylegesen „intelligens” gépet szerkeszthetett volna, de azok a mechanikai megoldások, amelyeket készített és megvalósított, a mai robotika alapjai. Gondoljunk csak a sakkozó török kezét mozgató mechanizmusokra. Végezetül Musits Zsigmond nevével bővíthető azon műszakiak névsora, akik ebben a régióban, az adott időszakban tevékenykedtek. Bízhatunk abban, hogy a jelen kutatás eredményeit a későbbiekben még további dokumentumok felkutatásával pontosítani tudjuk, és Musits szakmai tevékenységét részleteiben is precízebben feltárnihatjuk. JEGYZETEK 1 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kéziratgyűjtemény M 17. Musils Jenő: A szombathelyi Nagykar utca monográfiája. Kézirat. H. n., é. n. (továbbiakban: M 17.) Dr. Rőthv (Gmbeij István nyugalmazott rendelőintézeti belgyógyász szak főorvos Szombathelyen, 1973. október 28-án kelt kézírásos véleménye a kéziratról. 2 Hasznos tudnivalók a villanyos világításról. = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL), 1891. júl. 2. 6. p. 66
