Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/4 (Szombathely, 2008)
Salamon Nándor: A szombathelyi Szent Márton-szobor története. 1. rész
nek kutatása, a korabeli sajtó és a fennmaradt levéltári és hagyatéki dokumentumok tanulmányozása tette lehetővé, hogy teljesebb képet rajzolhassunk azokról a momentumokról, amelyek Szombathely ma is legszebbnek tartott szobrának születését segítették, illetve olykor bizony akadályozták. A SZENT MÁRTON-KULTUSZ KIALAKULÁSÁRÓL - RÖVIDEN Közismert és elfogadott tény, hogy az egyik legnépszerűbb, nagy tiszteletnek örvendő európai szent szülőhelye a római kori Savaira. Első életrajzírója és tanítványa, Sulpicius Severus (363 kőiül—4-25 köríti) még életében összegyűjtötte a toiu si püspök életére és cselekedeteire vonatkozó adatokat. 397-ben kiadott Szent Mállón életrajzának első sorai tartalmazzák a rendszeresen idézett két mondatot: „Márton Pannónia Saharia nevű városából származott, de Itáliában Ticinumban nevelkedett. Szülei nem alacsony származású pogányok voltak'":' Tóth Endre tanulmányaiban sokoldalúan világította meg a Szent Márton biográfia, a történelmi adatok, a hagyományok és legendák összefüggéseit.4 Részben dolgozatai, részben más fonások alapján foglaljuk össze a szobor története szempontjából fontos, a kút és keresztelés legendájára vonatkozó ismereteket. Mivel az adatok, utalások főként az Árpád-kortól követhetők nyomon, itt csupán ezek említésére szorítkozunk. A korai Márton-életrajzok szerzőinek munkáiban a két név együttesen olvasható, de hogy a római birodalmat követő évszázadok alatt helyben élt-e a hagyomány, arra csak Nagy Károly frank király nevezetes - 791-ben történt - savariai látogatásából következtethetünk. A karoling őrgrófság erődjének és templomának helyét a régészeti kutatások a mai templom körzetében jelölik meg.5 Ez talán a szülőhely iránti tisztelet létezésére mutat. A magyarság körében Szent Márton személye iránt az államalapítás kezdetétől tiszteletadás nyilvánult meg, terjedt el és fokozatosan erősödött. A nyugatról hozott szokásokhoz igazodó, a „római anventinusi kolostor hagyományát és a clunyi szellemet magukkal hozó brevnovi bencések letelepedésének dátuma Pannónia szent hegyén 996-ra tehető".1' Felépített monostorukat és templomukat Szent Márton oltalma alá helyezték. Hírnevének terjesztése a bencés szerzetesek érdeme. A hegy és az alanti község lényegében a 20. század közepéig, alig változó formában viselte a szent nevét. Rögtön itt megjegyezzük, hogy a bencés hagyomány napjainkban is ragaszkodik a szülőhely jogához, de ezt a kutatások legendának minősítik.7 Szent István már közbenjáró szentként fordult a toursi püspökhöz, amikor Koppány ellen indult hadba. A Képes Krónika szerint: „Szent Márton hit- valló közbenjárásával az isteni irgalmasság segedelméért esedezett"A Szent László törvényben rendelkezett a Márton-nap méltó ünnepléséről. Születése 1000 éves évfordulója ugyancsak alkalmat adott a tisztelet méltó kifejezésére. Történelmünk következő évszázadaiból számos emlék, adat, dokumentum maradt fenn, bizonyítva a Márton személyéhez kötődő hagyományok továbbélését. Érdemes arra emlékeztetni, hogy a képi, plasztikai ábrázolások cselekedetei közül szinte kizárólag a köpenyosztás jelenetét örökítik meg. A 19
