Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Guttmann Miklós: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati régióban
Mudri.es ~ Mudric, Suborics ~ Suboric, Kolonics ~ Kolonie, Harasztovics ~ Harastovic, Zernovácz ~ Zernovác, Draskovics ~ Draskovic, Resetár ~ Re- setar stb. előneveli, vezetéknevek egyértelműen utalnak arra, hogy a színmagyar fainba betelepülő lioivát, szlovén származású lakosság nagy hatással volt a falu nyelvére és nyelvhasználatára egyaránt. Feltételezhető, hogy az -ic toldalékok mellett az -ic toldaléknak azonos szerepe lehetett. TRÁTA A kétnyelvű muravidéki magyarok számára a tráta szó jelentése nem okoz gondot, hiszen mindenki tudja, hogy a szlovénben a jelentése ’gyep, rét, füves terület’. A szó jelentése azonban színmagyar települések nyelvében is adatolható tráta ~ tráto alakváltozatokban. Az utóbbi szóalakban már érvényesül a tipikus nyelvjárási jelenség, amikor az á utáni szótagban o hangot ejt a beszélő, tehát a tráta helyett a tráto alakváltozatot, amelyet a szaktudomány á utáni o-zásnak nevez. Az utóbbi adatot szülőfalum, Nárai nyelvéből jegyeztem fel áldott öregjeink, hajdani adatközlőim nyelvéből. „Tráto ott minden. Trátán nem lehet semmit se tenni." - mondták adatközlőim. Ezek a jelentések kötődnek az eredeti szlovén jelentéshez, azaz a gyep, rét szavakhoz, de a magyar nyelvű beszélők, a magyar lakosság ezt a művelési formát, illetőleg jelentést bővítette, miszerint az ’elhanyagolt, nem művelt, gondozatlan földet, területet’ foglalja magában. Ez a jelentésbővülés nem lehet feltűnő, ugyanis a földművelő lakosság elsődlegesen azt a földterületet értékelte, amely az életet, azaz a búzát, rozsot termette, amelyek lisztjéből a kenyeret sütötték. Kevésbé értékelték a rétet, gyepet. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a magyar befogadott sok idegen szót, amelyek regionális vágj'' össznépi szinten gazdagították a magyar lexikológiát. JANKÓ Szülőfalumban a szláv előnevű családokban a magyar János utónév, azaz keresztnév a beszélt nyelvben Jankó változatban volt használatos. A szlovéneknél ma is a Jankó név szerepel hivatalosan a János megnevezésére. A szülő János nevét öröklő gyermek a beszélt nyelvben kis Jankó megnevezéssel szerepelt. Az elmagyarosodott horvát családokban szláv nyelvi hatásként megmaradt a János ~ Jankó, azaz Jankó névhasználat, sőt a magyar családok is átvették ezt a névhasználatot. Igaz, ennek már pejoratív, gúnyolódó tartalmat is adtak. A felsorolt szláv eredetű lexémák csak ízelítőt adnak Nyugat-Magyaror- szág magyar falvainak nyelvében megfigyelhető elemekről. Hadrovics László fentebb idézett gondolatait egyértelműen bizonyítottnak látom. A nyelvész szakembereknek, szlavistáknak, magyar nyelvészeknek egyaránt kínálják a további kutatási feladatokat. Közleményem szerves folytatása Szláv elemek egy magyar falu - Nárai nyelvében, valamint a Slavische Elemente in der Sprache der ungarischen Dörfer der Werstlichen Region című tanulmányaimnak.82 84
