Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/3 (Szombathely, 2008)
ADATTÁR - Guttmann Miklós: A földrajzi nevek szláv rétegéről a nyugati régióban
Dráva folyó túlpartján levő városrészről megtudtam, hogy neve Limbus. A hazai földrajzi nevekben megadott jelentéseket ’mélyen fekvő, vizenyős terület, ingoványos’ alkalmazhatták, elképzelhetők erre a területre is, hiszen valószínűsíthető, hogy ez a városrész a Dráva lehetséges árterülete volt, amely terület feltöltődött, esetleg mesterségesen feltöltöttek, amely alkalmassá tette az építkezésre, a városrész kialakítására. Ezzel együtt az Új magyar tájszótár megfogalmazása szerint: A város külső részét is tekinti limbusnak. Maribor esetében ez is helytálló, hiszen a város központjától távol, a város területének szélén elterülő városrészről van szó. Ezt követően kezdtem kutatni szláv szótárakban. Először Andrea Jamb- ressich Lexicon latinumában néztem meg a címszót, amely szerint a jelentése „Limbus. pokol tornátza”d'1 Ez a jelentés kapcsolatba hozható az Uj magyar tájszótár vallási aspektusú jelentés változataival. A téma a vizsgálat szempontjából különösen fontos Nyomárkay István szótárában olvasható a limbus címszó az alábbiak szerint: „limbus Subst. m. Vorhölle’ po smrtije na pálcái, ua limbus doli zlizal PDZ. 220; dokién telő va grobu spi. dúsa v- limbus dali stupi SKP 78; da je dúsa Jézusa po njegovoj smrti dőli ua limbus stupila SKK20; iz limbusa HKat I3.”14A limbus szóhoz megadott jelentések alapvetően a biblikus, vallási jelentéseket tartalmazza. Mijo Loncarié és Ivan Seedoch mnnkájukban ezt írják: „limbus m. usp. stelja (setlja s nebom) ** limb, predvorje raja; hevet s baldahinom - Vorhim- mel m; Himmelbett n”.1'"’ A jelentések összességében vallásiak, a mennyországba jutás előtti állapot kifejezése, valamint a ’baldahinos ágy’jelentésben. Gadányi Károly szóbeli közléséből tudom, hogy a murakeresztúri hordátok nyelvében a limbus a disznóól előtti vizes, sáros, mély terület megnevezése volt, ahol a disznók szívesen tartózkodtak, „fürödtek”, dagonyáztak. Igv a föntebb bemutatott jelentések alapján a magyar falvak nyelvében meglevő limbus szó szláv és magyar használatának elterjedtsége, használata regisztrálható. A bibliai, vallási megközelítésében szereplő ’mély, mélység’, valamint a ’mélyen fekvő, lapos, ennél fogva vizenyős terület’ jelentések érintkezése, s egyúttal differenciáltsága összefüggésbe hozhatók egymással, s azt valószínűsítik, hogy a lexéma elterjedtsége alapvetően a nyugati magyar nyelvterületeken általános. A Purgatóriumból a Pokolba, azaz a mélységbe kerülés lehetősége és az életet adó föld mélyen felevő része, az élet, a termelés lehetetlensége összefüggésbe hozható a hívő emberek tudatában. NASICA A név a Nárai területi határának nyugati szélében Ják és Pornóapáti községek területének érintkezésénél található erdős, bokros, dombos területet nevezte így a lakosság. A terület tulajdonosáról Balogh Mári erdeje is szerepel a megnevezésben. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárában ilyen nevet rrenr regisztrál.10 Hoffmann István munkájának 1. kötetében szerepel a Nasica címszó: „település Baranya vm. DNy-i részén, a Dráván túl, a Neke82
